Fehér rózsával a kezükben állnak sorban Ferenc pápa sírjánál
2025. április 27. 15:17
Hívek hallgatják a Pietro Parolin bíborosnak, korábbi szentszéki államtitkárnak a gyásznak szentelt miséjét a vatikáni Szent Péter téren 2025. április 27-én. Ferenc pápa húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el. MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi
Tömött sorokban több tízezren állnak sorban reggel óta Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, miközben a Szent Péter téren szászötvenezren vettek részt a Pietro Parolin bemutatta vatikáni misén vasárnap.
A hívek hajnalban megkezdték a sorban állást a Santa Maria Maggiore-bazilikánál, amely reggel héttől nyitotta meg kapuit. A bejáratnál a bazilika főpapja, Rolandas Makrickas fogadta az első belépőket.
Az elsők között voltak a környező római lakosok, papok és zarándokok, akik a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa gyászmiséjén is részt vettek szombaton.
Sokan egy szál fehér rózsával érkeznek, mivel Ferenc pápa gyakran azt vitte a bazilikában őrzött Szűz Mária-ikonhoz. A fehér rózsa az elhunyt pápa által tisztelt Lisieux-i Szent Teréz jelképes virágaként ismert. A sírról készített első felvételeken is egy szál fehér rózsa látszik a sírkövön.
A belépőket a szent kaputól a bazilikában kijelölt útvonal vezeti el Ferenc pápa sírhelyéhez, amely a Szűz Mária-ikont őrző, V. Pálról elnevezett kápolna és a Sforza-kápolna között található, a Szent Ferenc-oltár közelében.
A beléptetést eredetileg fel akarták függeszteni a vasárnapi misék idejére, de a nagy sor miatt a szertartások alatt is látogatható Ferenc pápa sírja.
Délelőtt a sorban állás átlagos időtartama két óra körüli volt. A sírnál pár másodperc ideje van mindenkinek a megállásra. A Santa Maria Maggiore kisebb bazilika, mint a Szent Péter, így a tömeg haladását többször megállították a torlódás miatt.
Délután négy órakor a bíborosi testület tagjai imádkoznak a sírnál.
A tervek szerint a bazilikát este lezárják, az időpontot a sorban állók számához igazítják.
A gyásznak szentelt időszak miséjét Pietro Parolin bíboros mutatta be a Szent Péter téren, aki a pápa haláláig szentszéki államtitkár volt.
Vatikáni adatok szerint legalább százötvenezren hallgatták beszédét, köztük a tinédzserek jubileumára Rómába érkezett olasz és külföldi tizenévesek tömege.
"Ferenc pápa fényességes tanúja volt annak az egyháznak, amely gyengédséggel hajol a sérülést szenvedők felé, és az irgalmasság balzsamával gyógyítja" - hangoztatta Parolin bíboros.
A fiataloktól azt kérte, hogy a technológiai kihívások közepette ne feledkezzenek meg arról, hogy a mesterséges intelligencia helyett életüket táplálják a Jézus Krisztus adta igazi reménnyel.
Hétfőtől a Vatikánba már megérkezett bíborosok folytatják napi egyszeri tanácskozásukat. Előrejelzéseik szerint a hétfőn reggel kilenc órakor kezdődő ülésükön dönthetnek a pápaválasztó konklávé időpontjáról. A pápaválasztó bíborosok a gyász május 4-én véget érő időszakát követően vonulhatnak be a Sixtus-kápolnába, amelyet április 28-tól lezárnak a látogatók előtt. A Vatikán Múzeum többi része látogatható marad.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.