Homokkomárom a katolikus egyház fontos „lelki erőműve"
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
2025. szeptember 13. 22:06
Homokkomárom a katolikus egyház nagyon fontos "lelki erőműve", az itt található kolostorépületet félmilliárd, a templomtornyot pedig 25 millió forintos állami támogatással újítják fel - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombat este a zalai kistelepülés templománál.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel. A kegytemplom megújítása már korábban több ütemben elindult, most a templomtorony felújítására fordíthatnak 25 millió forint állami támogatást, később pedig a belső rekonstrukcióra is újabb hozzájárulást szánnak.
Mindez a támogatás annak a kormányzati törekvésnek a része, amely azt mutatja, hogy "Magyarországon nem bezárjuk a templomokat, a kolostorokat, nem átalakítjuk őket adott esetben szórakozóhelyekké, hotelekké, rosszabb esetben pedig (...) távoli felekezeteknek adjuk át", sokkal inkább az a törekvés, hogy megmaradjon a kereszténység, az ezeréves egyház, amelyre Magyarország támaszkodhat és amiből merítkezhet" - fogalmazott az államtitkár.
Cseresnyés Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte: a kormány figyel erre a közösségre, ennek példája a kolostor és a templom felújítása. A 2010 óta elindult támogatási folyamat révén a térségben nemcsak templomrekonstrukciók zajlottak, de új templom is épült.
Bajnóczi Szilvia Sára, a Nyolc Boldogság Közösség vezető nővére kifejtette: a régi kolostorépület és a zarándokok által használt vizesblokkok felújítása mellett a parkolóban egy fogadópont épülhet kegytárgybolttal, valamint akadálymentesített mosdóval. A munkálatokat a tervek szerint 2027 tavaszára fejezik be.
Kitért arra is, hogy közösségük 35 éve szolgál ezen a helyen, lelkiségünk alappillére a párbeszéd, az egység keresése, egymás tisztelete. Hidakat szeretnének építeni "hagyomány és megújulás, szerzetesség, papság és világi hívek, idősek és fiatalok, egészségesek és támogatásra szorulók, Istent szeretők és a természet barátai között".
Minden hónap 13-án több száz zarándok érkezik ide, nyaranta pedig egy ifjúsági és egy gyerektábor 100-150 fős létszámmal népesíti be a templom környékét. Közösségi házukban évente 1000-1500 látogatót fogadnak - ismertette a nővér.
Nikli Zsolt plébános arra emlékeztetett, hogy a homokkomáromi templom építése 1722-ben kezdődött el, ma a Délnyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb kegyhelye. Az alig kétszáz lelkes kistelepülés létszámának többszöröse érkezik a templomba zarándokként hónapról hónapra, hogy lelki felüdülést nyerjen.
A felújítások keretében a napokban készült el a templom csapadékvíz-elvezetése, valamint a bejárat mellett felvizesedett falak rendbetétele az egyházmegye és a hívek adományából - jelezte a plébános.
Kép: A Kisboldogasszony-kegytemplom Homokkomáromban 2025. szeptember 13-án. Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár bejelentette, hogy a településen a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel. A kegytemplom megújítása már korábban több ütemben elindult, most a templomtorony felújítására fordíthatnak 25 millió forint állami támogatást, később pedig a belső rekonstrukcióra is újabb hozzájárulást szánnak. MTI/Varga György
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
