Kató Béla rámutatott, hogy a marosvásárhelyi Kistemplom fundamentumába erős sírkövek is kerültek, melyek emlékeztetőként villannak elő javításkor. "A világban most is sokféle építkezés zajlik, de azt a követ, melyet az Úr szegletkőnek szán, sokszor félrelökik" - hívta fel a figyelmet a püspök.
2023. március 27. 00:10
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikál a magyar kormány támogatásával megújult marosvásárhelyi Kistemplom megújulásért tartott hálaadó istentiszteleten 2023. március 26-án. MTI/Kiss Gábor
Hálaadó istentiszteleten adták át vasárnap délután a magyar kormány támogatásával felújított, Gecse utcai református Kistemplomot Marosvásárhelyen.
A barokk stílusú Kistemplom - mely a vártemplomhoz való viszonyítás miatt kapta nevét - az erdélyi város második legrégebbi református temploma, több mint 2200 hívet számláló gyülekezettel.
A vasárnapi hálaadó istentiszteleten tartott igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke arra figyelmeztetett, hogy bár minden generáció építkezik, nem mindegy, hogy mi az alap.
Rámutatott, hogy a marosvásárhelyi Kistemplom fundamentumába erős sírkövek is kerültek, melyek emlékeztetőként villannak elő javításkor. "A világban most is sokféle építkezés zajlik, de azt a követ, melyet az Úr szegletkőnek szán, sokszor félrelökik" - hívta fel a figyelmet a püspök.
Hangsúlyozta, ezeréves története során az erdélyi magyarságnak is sok próbát kellett kiállnia, és a történelem bizonyította, hogy mindent el lehet venni. "Ami újból és újból megtartatott, az a Jézus Krisztusban hívő ember maga" - fogalmazott Kató Béla, hozzátéve: ha nincs fiatalság, semmit sem ér az építkezés.
Brendus Réka, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében elmondta, ahogy "néha az álmok megvalósulnak", Marosvásárhelyen is.
"Be kell vallanom, hogy erős belső béke tölt el látván, hogy az elmúlt években Erdély-szerte tucatszámra újultak meg vagy épültek templomok, közösségi házak" - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: ezek nemcsak az egyházi közösség, hanem az egész erdélyi magyarság megszilárdulását szolgálják, hiszen a történelem bizonyította: a templomok, iskolák és szociális intézmények az egyháznál vannak a legnagyobb biztonságban.
Úgy vélte, minden megújulás újabb tégla "a nemzet falában". "A nemzet falát nem ajándékként kaptuk, hanem továbbépítendő feladatként, és így mi sem ajándékként adjuk tovább az utánunk következőknek, hanem megőrzendő értékként" - fogalmazott Brendus Réka.
Lakatos Péter parókus lelkész az építkezés történetét vázolta fel, elmondva: a felújítás terve 2009-ben fogalmazódott meg, de 2017-re csak a munkálatok egy része készült el, és forráshiány miatt le kellett állítani a munkálatokat.
Ezeket a magyar kormány 80 millió forintos támogatása mozdította ki a holtpontról, melyből az épület mellett a fűtésrendszer és a villanyhálózat is megújulhatott. A több mint száz év után megvalósított felújításhoz az egyházkerület támogatása és a hívek adománya is hozzájárult - tette hozzá a lelkész.
A Kistemplom Marosvásárhely belvárosában épült 1815 és 1829 között, helyén korábban egy fatemplom állt. 1830-ban szentelték fel, mai kinézetét az 1920-as évek végén nyerte el.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).