Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
2025. április 4. 08:30
pixabay
2012-ben az EU kapta a Nobel-békedíjat, amiért előmozdította Európában a békét, a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat.
Áldások volt ezek az értékek több százmillió ember számára.
„Előmozdította”a békét – igen, ez kell most. Béke két szláv nép, két keresztény ország között. Az Európai Unió a béke Nobel-békedíjas mestere. Ezért kell minél előbb ezt a két háborúzó államot az Európai Unióba beléptetni.
Megbékélés – igen ez nélkülözhetetlen a tartós békéhez. Ukrajna és Oroszország között ez több évtizedes kemény munka, sőt küzdelem lesz. A két népet a
Majdan-puccs után atlanti propagandaközpont uszította egymás ellen: főleg az ukrán társadalmat bőszítette a testvérnép ellen.
Ez a propagandahatást nehéz lesz semlegesíteni.
Főleg azért, mert több éves háborúban ontotta egymás vérét a két keresztény nép: nagy gyűlölet halmozódott fel a térségben.
Demokráciát – igen, ezt is „előmozdítani” kell. Kijevben, ahol a parlament épületébe még békeidőben is csak közeli házak titkos pincéiből alagúton mehettek be – és onnan jöhettek ki – a képviselők, mert bandák leselkedtek rájuk, bizony, deficites a demokrácia.
Ugyanez mondható el a brüsszeli szélsőségről is.
Egy kis korrupt csoport kaparintotta magához az ötvenezres bürokrácia fölötti uralmat. Ők szórhatják az európai adófizetőktől beszedett pénzt. A valódi demokratákkal szemben a Brüsszel által felbérelt propagandacsoportok keltenek gyűlöletet,
Emberi jogok – amelyek egyre többen vannak. Ezek ügyét is „előmozdítani” kell ott, ahol martalócok fogdossák össze az utcákon a gyerekét babakocsiban toló édesapákat, és viszik ki a frontra, ahol naponta ezres nagyságrendben halnak meg fiatalemberek.
És Brüsszel sem más szellemiségű: kettős mércével osztogatják, vagy vonják meg az emberi jogokat. Börtönben találhatják magukat azok a politikusok, akik szuverenista irányvonalat visznek.
Ukrajnában és Oroszországban hiteles választásokat kell tartani. Ezt ne az Atlantikum által felbérelt NGÓ-k ellenőrizzék.
El kell kezdeni építeni a jogállamot.
Semlegesíteni azokat a bűnözői szervezeteket – köztük az EU egyes térségeibe már beférkőzött drogmaffiákat –, amelyek most a háborúban rengeteg fegyverhez jutottak.
És ami az Európai Unióban is, Ukrajnában is a legfontosabb.
Megszüntetni a korrupciót.
Az EU-ban elképesztő korrupciós cunami söpört végig a Covid idejében. A legmagasabb posztokon zsebeltek be megszámlálhatatlan pénzt. Hasonló folyamat játszódott le Kijevben is: multimilliárdossá váltak a hadiipar érdekeit emberéletek százezrei árán kiszolgáló csúcsvezetők: az egyik főmufti brit királyi kastélyt is vásárolt.
Ezeket a politikusokat szembesíteni a jogállammal – valószínűleg ez lesz a legnehezebb.
Ugyanakkor Ukrajna is, Oroszország is keresztény állam. Az Atlanti-óceántól az Urálig nagy teret foglalnak a kontinensen. Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov… Az orosz kultúra egyértelműen európai. Az ország keresztény. Moszkvának is EU-fővárossá kell válnia.
Ezáltal nem „csak” Európa békéje jönne el.
Az ukrán, orosz EU-csatlakozás a régóta áhított világbékét is „előmozdítaná”.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin és Kína vezetője, Hszi Csin-ping meglepő témáról beszélgettek a pekingi Győzelem napi parádé kulisszái mögött: az örök élet és a 150 éves életkor elérése is szóba került.
A zágrábi egyetemen hungarológiát tanított. Kultúraszemléletével és nyelvtudásával korszerű, közép-európai műveltségmodellt képvisel. Magyar és orosz szakos képzettségét magas fokú horvát és szerb nyelvtudással, szlovák, lengyel, német és francia nyelvismerettel gazdagította.
Szoboszlai Dominik, a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya szerint a világbajnoki selejtezők során "tényleg mindenkire szükség van, az egész országra", ezért azt kéri a szurkolóktól, hogy bízzanak a játékosokban.