XIV. Leó pápa szentmisét pontifikál a vatikáni Szent Péter téren 2025. május 18-án, amikor megkezdi péteri szolgálatát. Robert Francis Prevost amerikai bíborost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódjául. A 69 éves Prevost az első amerikai pápa az egyház történetében. MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni - mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a "szeretet és az egység".

Az új egyházfő homíliájában arról beszélt, minden érdem nélkül lett megválasztva. Úgy fogalmazott: "félve és remegve jövök hozzátok", mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, "veletek együtt járva Isten szeretetének útján".

A latinul és görögül felolvasott, János evangéliumából vett szentírási részletet magyarázva kiemelte, Péter apostol csak azért tudja Jézustól kapott küldetését teljesíteni, hogy emberhalász legyen, mert saját életében megtapasztalta Isten végtelen és feltétel nélküli szeretetét, még a kudarc és a tagadás órájában is.

Pétert feladata, hogy "jobban szeressen" és életét adja a nyájért. Szolgálatát éppen ez az áldozatkész szeretet jellemzi, tekintélye nem más, mint Krisztus szeretete. Nem lehengerléssel, vallási propagandával vagy hatalmi eszközökkel kell megragadnia a többieket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott példát - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy Péternek a nyáj legeltetése közben mindig ellen kell állnia a kísértésnek, hogy "magányos harcos" legyen vagy a többiek fölé helyezett vezető, aki uralkodik a rábízott embereken. Éppen ellenkezőleg, arra nyert meghívást, hogy szolgálja a testvérek hitét, együtt járva velük.

Szót arról is, az egyház mindazokból áll, akik összhangban vannak a testvéreikkel és szeretik felebarátjukat.

Azt szeretném - folytatta, hogy ez legyen "a mi első nagy vágyunk": egy "egyesült egyház", az "egység és a közösség jele", amely a kiengesztelődött világ kovászává lesz.

Még mindig túl sok a viszály, a seb, melyet a gyűlölet, az erőszak, az előítéletek, a másmilyenségtől való félelem, a Föld erőforrásait kizsákmányoló és a legszegényebbeket kirekesztő gazdaság okoz.

"Mi ebben a tésztában szeretnénk az egység, a közösség, a testvériség apró kovásza lenni. Alázattal és örömmel azt szeretnénk mondani a világnak: nézzetek Krisztusra, közeledjetek hozzá, fogadjátok be szavát, amely megvilágosít és megvigasztal. Halljátok meg a szeretetre irányuló javaslatát, hogy az ő egyetlen családjává váljatok. Az egyetlen Krisztusban mi is egyek vagyunk"
- fogalmazott az egyházfő.

XIV. Leó a "missziós lelkület" fontosságáról szólva hangsúlyozta, hogy a keresztények nem zárulhatnak be kis csoportjaikba, és nem érezhetik magukat felsőbbrendűnek a világnál.

"Arra nyertünk meghívást, hogy mindenkinek fölkínáljuk Isten szeretetét, hogy megvalósuljon az az egység, amely nem szünteti meg a különbözőségeket, hanem értékeli mindenki személyes történetét és minden nép társadalmi és vallási kultúráját" - mondta.

Arra szólított, hogy építsünk egy "missziós egyházat, amely kitárja karjait a világ felé", amely hirdeti az Igét, amely engedi, hogy a történelem nyugtalanítsa és amely az összhang kovászává válik az emberiség javára.

A homília előtt XIV. Leó három bíborostól megkapta a gyapjúból készült palliumot és a halászgyűrűt. A pápa ezután az evangéliumos könyvvel áldást adott, majd a világegyház képviselői engedelmességet fogadtak neki. Először egy észak-amerikai, egy dél-amerikai és egy óceániai bíboros, majd egy püspök, egy pap, két szerzetes, egy házaspár, végül két fiatal járult a pápa elé.