A háború a politika folytatása más eszközökkel, de mi fán terem a béke?

Már az eredeti javaslat körül is jó kis közjáték zajlott: ellenzéki médiafelületek „kiszivárogtatták”, hogy Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter szerint ez valójában nem is amerikai javaslat, hanem az oroszok „diktálták tollba” (mert ugye Trump elnök pont olyan, akinek diktálni lehet). Ami ebből mindenképp igaz lehet, hogy az eredeti tervezetet amerikai részről az „oroszpártinak” (értsd: nem kifejezetten oroszellenesnek) tartott Steve Witkoff és a Kreml egyik „legravaszabb rókája”, Kirill Dmitrijev tárgyalták le – állítólag J. D. Vance alelnök alakja is felsejlik a háttérben. Vagyis a kifejezetten háborúpárti héja-vonalat kihagyták belőle. Ezért indulhattak el egyáltalán a tárgyalások.

 

A 28 pontos amerikai béketerv elég hosszú és összetett, de néhány kulcselem egyértelműen kirajzolódik belőle.

 

1. Területi rendezés.

    • A Krím orosz kontroll alatt maradna.

    • A Donbasz nagy része szintén de facto orosz területként lenne elismerve.

    • Herszon és Zaporizzsja egy részén befagyasztott frontvonal maradna.

 

2. Ukrajna NATO-tagságának végleges kizárása

A terv szerint:

    • Ukrajna soha nem léphetne be a NATO-ba.

    • Ezt még az ukrán alkotmányba is beírnák.

    • NATO-csapatok nem állomásozhatnának Ukrajnában.

Ez Oroszország egyik fő követelése volt évek óta.

 

3. Biztonsági garanciák az USA-tól

A NATO helyett az Egyesült Államok adna „egyedi” garanciát Ukrajnának:

    • Ha Oroszország újra támad, közös válasz jöhet.

    • Ha Ukrajna orosz területet támad, a garancia elvész.

 

4. Haderőkorlátozások Ukrajnában

A megállapodás katonai felső plafont szabna:

    • max. 600 000 fős ukrán hadsereg (a jelenlegi közel fele)

    • korlátozott katonai eszközök, amelyekkel Kijev nem fenyegetheti Moszkvát

    • demilitarizált zónák a fronton

 

5. Nemzetközi ellenőrzés: béke-tanács, tűzszünet

    • A Zaporizzsjai atomerőmű nemzetközi felügyelettel működne tovább.

    • Létrejönne egy Béketanács amerikai vezetés alatt.

    • Az érintett felek a kijelölt vonalakra való visszavonulás után azonnali tűzszünetet hirdetnének.

Ez a rész azt próbálja biztosítani, hogy a megállapodást valóban végre is hajtsák.

 

6. Gazdasági újrakezdés és újjáépítési alap

    • Létrejönne egy Ukrán Fejlesztési Alap technológiai, energiai és infrastrukturális beruházásokkal.

    • A befagyasztott orosz állami pénzeket részben az újjáépítésre használnák.

    • USA–Oroszország közös gazdasági projektek indulnának.

Ez gazdasági értelemben egy győztes-győztes szituáció lenne, a kvázi „jóvátételt” fizető Oroszországot (amit persze nem így fognak hívni) Trumpék gazdasági együttműködéssel kompenzálnák (mint a rendkívül sikeres Marshall-terv a második világháború után)

 

7. Teljes amnesztia és jogi lezárás

A terv szerint minden fél:

    • amnesztiát kapna,

    • és lemondana a háborús felelősségre vonásról.

Ez természetesen a terv egyik legvitatottabb pontja, hiszen az agresszort gyakorlatilag felmenti tetteinek következményei alól (plusz természetesen ukrán részről is történtek háborús bűnök, még ha kisebb mértékben és védekező pozícióból is), viszont a békekötés másképp aligha képzelhető el – aztán a történészek majd megírják az igazságot, egy esetleges rezsimváltás után újra előveszik az ügyet (vagy nem).

 

Trump vajon ne érezte volna, hogy ez azért inkább az oroszok felé húz, és az ukránok, illetve nyugat-európai szövetségeseik nem fogják így elfogadni? Dehogynem, viszont mivel ő üzletember, azt is tudta, hogy orosz részről csak így indulhatnak újra a tárgyalások – és a végső tervezet még úgyis „finomodni” fog, tehát valamennyire kiegyenlítődik az ukrán szempontok szerint. A felek tehát ott folytatják – bár a harctéri realitások miatt Ukrajna számára kedvezőtlenebb feltételekkel –, ahol Isztambulban Boris Johnson biztatására az ukránok abbahagyták (hol van már Boris Johnson?). 

 

Az európai szövetségesek ezzel szemben egy úgynevezett „ellentervet” dolgoztak ki, amely a sajtóhírek szerint a következő fő elemekből, eltérésekből áll: 

 

    • NATO-tagság: Az amerikai terv radikálisabban zárta ki Ukrajna NATO-csatlakozását; az európai javaslat viszont nem írja elő Ukrajna végleges kizárását, elvetné a „soha NATO-ba nem lépés” alkotmányos rögzítését.

 

    • Területi engedmények: Az európai javaslat nem ismeri el automatikusan Oroszországnak a Krímet vagy a Donbaszt, hanem tárgyalásokat javasol „csere” alapon a jelenlegi frontvonalról kiindulva.

 

    • Hadsereg: Az európai terv 800 000 fős korlátot javasol, ami enyhébb, mint az amerikai 600 ezer, de korlátozás maradna (ebből az oroszok úgysem engednek).

 

    • Amnesztia: Az európai javaslat nem támogat teljes, automatikus amnesztiát – ellentétben az amerikai terv egyes verzióival. 

 

    • Ellenőrzés: Az európai verzió nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a megállapodás végrehajtását fenntartható, jogilag kötelezhető mechanizmus felügyelje (Béke Tanács + szankciók).

 

A jelenleg egy genfi asztalon „heverő”, Marc Rubio és Donald Trump által is ígéretesnek tartott verzió valószínűleg a két változat között foglalhat helyett, hogy melyikhez közelebb, azt jelenleg nem lehet megmondani. Ami biztos: a végső döntést a harctéri és a (nemzet)gazdasági realitások fogják meghatározni, ami jelenleg Oroszország számára jóval kedvezőbb. Orbán Viktornak így megint igaza lett: az idő nem Volodimir Zelenszkijnek dolgozik.