Az európai költőóriás nyomában

A múlt idő nyomaiban - Balassi Bálint útjain címmel nyílt fotókiállítás az esztergomi Rondella Galériában. Szabó Béla fotóművészt kérdezte a Gondola.

- Művész úr, miből merítette az energiát arra, hogy egy több mint négy évszázada élt európai költőóriás életpályájának földrajzi pontjait fölkeresse, és fényképen hozzáférhetővé tegye a mai magyaroknak?

- Gyerekkorom óta érdekelt a történelem, földrajz és az irodalom. Negyven éve életem a fotográfia körül forog. Számomra ez se nem hobbit, megélhetést jelentett, hanem egy életformát. Középiskolába a győri Kazinczy Gimnáziumba jártam. Kitűnő pedagógusok voltak itt az 1970-es, 80-as évek fordulóján. Nem csak oktattak, hanem neveltek is a szó legnemesebb értelmében. Tanárom volt

Kolozsváry Ernő, aki fizikát oktatott, Győr rendszerváltás utáni első polgármestere, az 1960-80-as évek egyik legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjteményét alkotta meg.

Lőrinc László, kitűnő amatőr filmes, fotós és nagy művészet és irodalomrajongó atomfizikus, fizikát-kémiát tanított. Z. Szabó László magyartanár a Szép magyar beszéd-Kazinczy verseny megálmodója, Radnóti Irodalmi Társaság megalapítója. Dr. Alexay Zoltán biológus, természetfotós, a Szigetköz kutatója, számos könyv szerzője. Főiskolás koromban a győri tanítóképzőben tovább csiszolódtam a könyvtár szakkollégium képzése alatt.

Braunsberg, Alexandriai Szent Katalin-bazilika.

Fotográfiai tudásom sokat csiszolódott a napilapos, hetilapos korszakomban 1986 és 1993 között. Ettől saját utamat járom, mint szabadúszó fotográfus. Érdeklődési köröm a művészet, történelem és a természetfotózás körül forog. Könyvek készítésével intenzívebben 2002-től foglalkozom, ekkor jelent meg

Győr legjelentősebb díszműkovácsának, Schima Bandi munkáit bemutató album.

Több könyvet fényképeztem Győr városáról, elkészítettem a Győri Bazilika kincseit bemutató 6 kötetet. Végig jártam Rómer Flóris nyomában a Bakonyt 150 év elmúltával, ebből született A Bakony, Rómer Flóris nyomában, Vallomások képekben fényképezőgéppel, című könyvem 2013-ban.
Ilyen előzmények után kezdtem el foglalkozni a Covid alatt Balassi Bálint életével. Begyűjtöttem a szükséges szakirodalmat, és olvastam. Így találtam rá

Kőszeghy Péter Balassi Bálintról szóló monográfiájára.

Majd megkerestem, hogy egy ilyen könyv tervem van, megmutattam a korábbi munkáimat. Hatalmas segítséget kaptam tőle, mely helyszíneket érdemes felkeresni. Ő készítette a kiállítás képeihez a képaláírásokat, valamit a roll-upokon lévő Kronológiát, amely segít áttekinteni Balassi életének eseményeit.
Amint lehetőség lett, el kezdtem utazni Balassi nyomában. Felkerestem már ismert és ismeretlen helyszíneket, városokat, várakat. Több tízezer kilométert tettem meg saját költségemen. Készült több ezer felvétel.
Ebből készítettem el saját stúdiómban azt a

40 db nagyméretű nagyítást, ami most az Esztergomi Múzeum Rondella Galériájában látható,

köszönhetően a galériát működtető Eurohíd Alapítványnak és Mécses Hilda művészettörténész-kurátornak.
Amikor elkezdtem foglalkozni egy Balassi-könyv gondolatával, ismerőseim feltették a kérdést:
Miért éppen Balassi?
Hiszen olyan régen élt, és költészete a mai ember számára már viszonylag nehezen értelmezhető.
Megakadtam.

Az egykori Poroszország, Braunsberg: Alexandriai Szent Katalin-bazilika.

Tényleg, miért éppen Balassi?
A National Geographic egy régebbi számában találkoztam egy japán fotográfus képanyagával, aki a leghíresebb haikuköltő életének nyomába eredt a szigetországban.
Megfogott.
Jó évtizede annak, hogy egy alkalommal, amikor Villányi László költőnél jártam, beszélgetés közben mutatott egy könyvet, amelyben a fotográfus egy híres – ha jól emlékszem, francia – irodalmár életének fontos helyszíneit járta végig fényképezőgépével.
Elgondolkodtatott.
Immár hat évtizede Öttevényen élek, a szomszéd település Abda. 1944-ben Abda neve örökre összeforrt Radnóti Miklóséval. A költőt itt a Rábca töltésének oldalában érte az értelmetlen halál. Az iskolában tanultunk a Bori noteszről, amelyet a zsebében találtak meg, és amely a költő utolsó verseit tartalmazza. Mindig is érdekelt a földrajz, a történelem, az irodalom és a művészet, így aztán nem csoda, ha már diákként, az 1970-es években utánanéztem, pontosan hol is található ez a Bor nevű település a távoli, akkor még Jugoszláviának nevezett országban.

A költő halálának 75. évfordulója alkalmából fényképezőgépemmel felkerestem Bort,

ma már Szerbiában, és megszületett a Radnóti Bor–Abda, „…lélek vagyok, élni szeretnék.” című könyvem 2022-ben.
Közelebb hozta hozzám a költőt.
Miért éppen Balassi?
Lehet indok, hogy ő az első, magyar nyelven magas színvonalon alkotó költőnk, akinek fennmaradtak művei. Az irodalomtörténet a magyar nyelvű líra megteremtőjének tartja.
Lehet indok, hogy katona volt, aki részt vett a törökök ellen viselt végvári harcokban.
Lehet indok, hogy jelentős főnemesi család sarja, amelynek nevét egy városunk a mai napig őrzi.
Megragadták a képzeletemet utazásai, az, hogy lóháton bejárta Közép-Európát: Észak-Magyarországot, a Felvidéket, Erdélyt, Lengyelország jelentős részét, de eljutott Nürnbergbe, megfordult Ausztriában és Csehországban is. Mindig is érdekelt, hogy amit napjainkban látunk: az utak, városok és várak milyenek lehettek több száz évvel ezelőtt. Hogyan lehetséges, hogy ami számunkra ma már csak félreeső helynek tűnik, valamikor jelentős várnak adott otthont.
Szeretek utazni, új helyeket, a történelmi események helyszíneit felfedezni. Eszközöm a fényképezőgép,

vizuálisan mesélem el történeteimet.

Van úgy, hogy az érdeklődési területek, az ambíciók és a megfelelő eszközök egymásra találnak.
Nos, ezért éppen Balassi.

Zólyom.

Bízom benne, hogy a képek segítségével sikerül a ma embere számára kicsit közelebb hozni, hozzáférhetőbbé tenni a több évszázaddal ezelőtt élt költőt és alkotásait.

- Az élményeken túl mi volt az a szellemi újdonság, amellyel gyarapodott?

- Erre nagyon nehéz egy rövid választ adni. Megismertem a történelemnek egy olyan időszakát, amely már távol esik napjainktól. Bele tudtam tekinteni a magyar-lengyel kapcsolatok ezen korszakába és sok érdekes új felfedezéssel gyarapodott tudásom. Kaptam egy kis áttekintést a 16 sz. második felének politikai, kulturális életéről, a mindennapokról. Megismertem új tájakat, városokat, várakat

és a legfontosabb: új emberi kapcsolatok alakultak ki.

- A kiállításhoz mit tesz hozzá az, hogy az egykori Magyar Nagyfejedelemség székvárosában, Balassi Bálint végcsatájának porondján, Esztergomban tárul a közönség elé?

- Öröm volt számomra, hogy a kiállítás fogadtatásra talált Győr, a felvidéki Galánta, Nyitra, az erdélyi Nagyvárad után ott is, ahol a negyven éves Balassi a vár 1594-es ostrománál halálát okozó lövést kapta. Többször jöttem a városba fényképezni különböző évszakokban, fényviszonyok között. Megfordultam jó néhány alkalommal

a Keresztény Múzeumban őrzött Balassi portrénál is, megcsodáltam MS mester alkotásit,

amit még a költő láthatott eredeti helyén és szépségében.

Báthory István lengyel király magyar kápolnája.

Talán sikerül egy kicsit ismét a figyelem középpontjába hozni Balassit és néhányan elindulnak képeim nyomában felfedezni életének helyszíneit. Remélem ehhez majd jó segítséget fog nyújtani a november elején a Győri Könyvszalonban bemutatásra kerülő negyvenedik könyven a Fotográfiai zarándokúton- Balassi Bálint és családja életének helyszínein című kötet, amelynek a költő életére vonatkozó részeit Kőszeghy Péter irodalomtörténész készítette el.

Címkép: A braunsbergi jezsuita kollégium - Szabó Béla felvételei