Elrendelték Hankó Balázs letartóztatását

Elrendelte Hankó Balázs letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája - közölte csütörtökön a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kifizetett, több mint 17 milliárd forint összegű támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.
Bodó Marianna kifejtette: a nyomozási bíró egy hónapra rendelte el Hankó Balázs letartóztatását, osztva az ügyészség álláspontját, amely szerint a gyanúsított jelenlétének biztosítása és
a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása
más kényszerintézkedéssel nem érhető el.
A sajtószóvivő közölte: a bíróság szerint
fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye,
továbbá Hankó Balázs kiterjedt kapcsolatrendszerére tekintettel annak a veszélye is, hogy befolyásával jogellenesen beavatkozhat az eljárásba.
Hozzátette, a döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, az ügyészség azt tudomásul vette. A végleges döntést a Kecskeméti Törvényszék büntetőtanácsa hozza meg az ügyiratok alapján.

Az őrizetben lévő Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és innovációs miniszter a Kecskeméti Járásbíróságon, ahol a nyomozási bíró dönt a letartóztatásáról 2026. október 1-jén. MTI/Hegedüs Róbert
Hankó Balázs a tárgyalóteremből kilépve azt mondta:
"az ügyészség nem engedte, hogy nyilatkozzak,
ennyit a szólásszabadságról".
Bodó Marianna az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt mondta: a büntetőeljárás nyomozati szakaszában letartóztatott esetében az ügyészség gyakorolja a rendelkezési jogkört, ugyanakkor Hankó Balázstól nem érkezett az ügyészséghez olyan kérelem, amely arra irányult volna, hogy a sajtónak nyilatkozhasson. Hozzátette: ha ilyen kérelem érkezik, azt az ügyészség elbírálja, és a döntésről tájékoztatja a tudósítókat.
Bodó Marianna tájékoztatása szerint Hankó Balázst az ügyész rendelkezése alapján
a Ceglédi Rendőrkapitányság fogdájában helyezték el, és a bírósági ülés után oda szállítják vissza.
Hozzátette: a büntetőeljárási törvény alapján a letartóztatás rendőrségi fogdában legfeljebb hatvan napig hajtható végre, ezt követően - ha a kényszerintézkedés továbbra is fennáll - büntetés-végrehajtási intézetben kell azt folytatni.
A szóvivő közölte azt is: ha az egy hónap lejártával a letartóztatás meghosszabbításának indokai az ügyészség megítélése szerint továbbra is fennállnak, a vádhatóság indítványozhatja a kényszerintézkedés meghosszabbítását.
Hankó Balázs letartóztatási ülése késéssel kezdődött meg, mert
a védője csak a helyszínen kapta meg a kényszerintézkedést megalapozó ügyiratokat.
Bodó Marianna az MTI-nek elmondta: a terjedelmes dokumentációt előzetesen a másik gyanúsított ügyvédjének adták át, aki azt nem továbbította Hankó Balázs védőjének. A nyomozási bíró ezért a büntetőeljárási törvény alapján
egyórás szünetet biztosított a védelemnek az iratok áttanulmányozására.
Az ügy másik gyanúsítottját a főügyészség sajtószóvivője nem nevezte meg, sajtóértesülések szerint azonban Varga-Bajusz Veronikáról, a Kulturális és Innovációs Minisztérium volt államtitkáráról van szó, akit az MTI tudósítója a helyszínen látott, amint vezetőszáron kísérték.
Bodó Marianna ismertette: az ügyészség álláspontja szerint
a másik gyanúsított nem tekinthető közszereplőnek, ezért személyéről nem adhat tájékoztatást.
A szóvivő arra a kérdésre, várható-e további őrizetbe vétel vagy letartóztatás az ügyben, azt mondta: a nyomozás érdekeire tekintettel a soron következő vagy későbbre tervezett eljárási cselekményekről nem adhat tájékoztatást.
Hankó Balázs mentelmi jogát hétfői rendkívüli ülésén függesztette fel az Országgyűlés Lajtár István legfőbbügyész-helyettes indítványára. A politikust hétfő este vették őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárással kapcsolatban a főügyészség egy korábbi közlésében azt írta: a támogatási kérelmek egy részét érdemi elbírálás nélkül teljesítették, a források elosztásánál pedig a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
A volt miniszter és társai a források politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztására kettős eljárásrendet alakítottak ki, ahol a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.
A támogatásokról szóló döntések ténylegesen nem a kollégiumban születtek meg, hanem azokról Hankó Balázs, illetve mások határoztak, gyakran még a kérelem benyújtását is megelőzve, holott a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény értelmében a volt miniszter - aki az alap elnöke volt - és az alap alelnöke a kollégiumok eljárása során az egyes pályázati kérelmek elbírálásában nem vehetett részt.
A vádhatóság korábban azt is közölte: a források egy részét a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezésére, illetve
személyes célokra
fordították.
A volt miniszter a Hír TV-nek hétfőn adott, kedden sugárzott interjújában visszautasította a gyanúsítást, és azt mondta: "a teljes támogatási rend és minden lépés jogszerű volt, és mind az 1087 támogatott program kulturális program volt". Megítélése szerint politikai koncepciós eljárás folyik ellene.
Címkép: MTI







