GKI: a svájci indexálás megszüntetése miatt szakadtak le a nyugdíjak a bérektől
A svájci indexálás megszüntetésének tudható be a nyugdíjasok relatív elszegényedése – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése, amelyet az MTI-hez is eljuttattak.
Az elemzés szerint a jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelési rendszer ugyan megőrzi a nyugdíjak reálértékét, azonban nem biztosítja, hogy azok emelkedése kövesse a bérek növekedésének ütemét.
A GKI adatai alapján 2012 óta a nominális átlagnyugdíj 131 százalékkal emelkedett, miközben az árak 77 százalékkal nőttek. Ez 33 százalékos reálnövekedést jelent a nyugdíjak esetében. Ugyanebben az időszakban a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek.
Az elemzők rámutattak arra is, hogy az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában számolva a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra csökkent 13 év alatt.
A kutatás szerint a leszakadás a svájci indexálás megszüntetésével kezdődött. Felidézték, hogy korábban a 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés esetén nyugdíjprémiumot fizettek, ez azonban nem épült be a nyugdíjak alapjába.
A GKI kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban új támogatási formák jelentek meg, köztük a 13. havi nyugdíj és az idei évben bevezetett 14. havi nyugdíj egyhetes részlete. Ezek a juttatások ugyanakkor szintén nem épülnek be az alapnyugdíjba.
Az elemzők szerint az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete, valamint a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése érdemben javíthatná a legszegényebb nyugdíjasok helyzetét, ugyanakkor jelentős költségvetési terhekkel járna.
A GKI számításai alapján az intézkedés évente 110 milliárd forint többletkiadást jelentene, miközben továbbra sem oldaná meg az inflációs indexálásból fakadó relatív elszegényedés problémáját.
