Terrorista szabotázst követtek el?
Terrorista szabotázst követtek el Európa kritikus energiainfrastruktúrája ellen azok, akik felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékeket - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóviője pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.
"Ha (Donald) Tusk (lengyel miniszterelnök) úr ilyen
terrorista szabotázscselekmények mellett áll ki és támogatja őket, az csupán megdöbbenést és értetlenséget kelthet"
- hangoztatta.
Peszkov szerint az Északi Áramlatok megépítői az európai gazdaság energetikai jövőjébe és versenyképességébe fektettek be, és "nemcsak szavakkal, de valódi hozzájárulással segítették elő az európai kontinens energiaellátásának biztonságát."
Az orosz elnök sajtótitkára arra reagált, hogy
Tusk arra ösztönözte Németországot, hogy ne vonja felelősségre az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantóit.
Az ügy azután került ismét naprendre, hogy Horvátországban csütörtökön német elfogatóparancs alapján őrizetbe vették a Lengyelországban élő Volodimir Zsuravlov ukrán állampolgárt, aki a vád szerint részese volt a csővezeték elleni merényletnek.
Az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A második vezeték
egyik ága továbbra is üzemképes.
Tusk: Németország ne vonja felelősségre az Északi Áramlat megrongálóit
Németországnak nem kellene felelősségre vonnia az Északi Áramlat gázvezeték megrongálóit - jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtöki sajtóértekezletén.
Tuskot a krakkói sajtókonferencián újságírók kérdezték azzal kapcsolatban, hogy az Északi Áramlat elleni szabotázs ügyében előző nap Horvátországban őrizetbe vették a Lengyelországban élő Volodimir Zsuravlov ukrán állampolgárt.
A németeknek nem lenne szabad felelősségre vonniuk azokat, akik
cselekszenek, miután országukat megtámadták"
- fogalmazott Tusk. Hozzátette: jó lenne, ha "azok szégyellnék magukat, akik megépítették ezt a gázvezetéket, nem pedig azok, akik működésképtelenné tették".
A kormányfő felidézte: Lengyelország "mindent megtett azért", hogy ne valósuljon meg az Északi Áramlat második szála, és Varsó törekedett arra is, hogy minél kisebb legyen Európa függősége az orosz gázellátástól. "Németországnak annak idején más volt a véleménye, ezt megváltoztatták, de túl későn" - jegyezte meg Tusk.
Zsuravlov ellen a német hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs volt érvényben. A német ügyészség szerint a férfi
annak a csoportnak volt a tagja, amely részt vett a vezetékek megrongálásában
2022-ben. Zsuravlov korábban visszautasította meggyanúsítását, és azt állította, hogy Ukrajnában tartózkodott, amikor a rongálás történt.
A férfit tavaly szeptemberben már őrizetbe vették Lengyelországban, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Egy varsói bíróság azonban elutasította a Zsuravlov kiadatására vonatkozó kérelmet, és
szabadon bocsátotta
őt.
A bíró szerint nem volt indokolt az európai elfogatóparancs végrehajtása, mivel a lengyel félnek semmilyen konkrét bizonyító anyag nem állt a rendelkezésére. Emellett ha Zsuravlov részt vett volna is a szabotázsban, "nem követett volna el bűncselekményt az igazságos,
Ukrajna védelmében folytatott háború
keretében" - érvelt a bíró.
A német ügyészség júliusban már vádat emelt a gázvezetékek felrobbantásával gyanúsított, Szerhij Kuznyecov néven azonosított ukrán férfi ellen. Kuznyecov a gyanú szerint a szabotázst elkövető csoport élén állt. A férfit
Olaszországban tartóztatták le, majd tavaly novemberben kiadták
Németországnak.
Címkép: Illusztráció, Molnár Pál felvétele
