Voltak-e báb-szerepre utaló mondatok a parlamenti beszédben?

Baka András: az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága. Bánó Attila Európa-érmes publicistát kérdezte a Gondola.

 

− Szerkesztő Úr. Baka András államelnök valamennyire beleragadt-e a Kádár-rendszerbe? Akkor volt jellemző, hogy egy választáson több mint 98 százalékos támogatást kapott egyetlen párt. Akkor nem volt megosztott a társadalom. Most a demokratikus választás természetes megosztottságot mutat. Ezzel az infantilis kijelentéssel a Tiszta Pártnak akart-e kedvezni Magyar Péter államelnöke?

 

− Baka András a társadalom mély megosztottságára utaló kijelentésével, az Orbán-kormány ezzel kapcsolatos felelősségére célzott. Mondhatta volna azt is, hogy a Fidesz-KDNP felszámolhatta volna a megosztottságot, ha megtagadja a nemzeti-keresztény szellemi alapokra épülő elveit, elfogadja a globalista baloldal világnézetét, és saját táborát is ebbe az irányba tereli.

 

A magyar társadalom ezután boldog egyetértésben borulhatott volna a brüsszeli „elit” lábai elé.

 

Orbán Viktor ezt elmulasztotta megtenni, ezért nyilván ő a mély megosztottság legfőbb felelőse.

 

− Baka szerint valami rendkívüli történt Magyarországon. A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését. Ez kísértetiesen hasonlít a harmadik magyar űrhajós nyilatkozatára, amelyet a választás napján tett. A kívülálló elemzők szemében ez miért látszik báb-jellegűnek?

 

− Nevetséges a választás győzteseit a társadalom egészével azonosítani. Az önrendelkezés visszaszerzésének olyan „bizonyítékai” vannak, mint a Magyar Péter miniszterelnök által beígért, az államelnök-választást megelőző széleskörű társadalmi egyeztetés, ami helyett a Tisza Párton belüli szűk körű javaslatok és döntések lettek.
És vajon mi köze van a társadalom önrendelkezéséhez a közszolgálati médiumokkal kapcsolatos botránysorozatnak? Megkérdezett valakit is a Tisza-kormány a hírszolgáltatások beszüntetéséről,

 

a déli harangszó elnémításáról?

 

Senkit. Erről is önkényesen döntött. Azután itt volt a Hajdú Gábor és Borsa Miklós köztévéhez történt kinevezése, illetve menesztése körüli botrány. Hajdú az M1 Híradó főszerkesztője, Borsa pedig műsorvezetője lett volna. A kinevezéseket 2026. augusztus 3-án jelentette be az az MTVA. A hírt a Telex is megírta és közösségi médiafelületén megosztotta. Ez alá csatolta Magyar Péter ezt a kommentet: „nem hinném…”
A miniszterelnöki komment megtette hatását, mert a közmédia már másnap közleményben jelentette be, hogy mégsem a kinevezettek töltik be a szóban forgó pozíciókat. Az MTVA a közösségi oldalán közölte: „Az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének: Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak megbízását visszavonta a közmédia vezetősége”. Íme, pár sokat mondó példa a Magyar Péter féle „demokratikus” kormányzásról.

 

− Zavarba ejtő és egyben megtisztelő volt számára a jelölés is. Komoly jogász mennyire fogadhat el fölkérést olyan személytől, aki mentelmi jog mögé bújt?

 

− Tegyük hozzá, hogy nem ok nélkül. Mindenki emlékszik a kezdetekre. Alig két és fél élig két és fél éve történt: Magyar Péter a feleségének, három gyermeke édesanyjának, hazánk igazságügyi miniszterének

 

szavait titokban rögzítette. A magánbeszélgetés során

 

úgy irányította a beszélgetést, hogy kompromittáló véleményt húzzon ki a köztiszteletben álló miniszter asszonyból. A titokban felvett hanganyagot azután nyilvánosságra hozta annak érdekében, hogy arra kormányellenes politikai karriert építsen.
Magyar Péter tisztességtelen lépésének mozgatórugója az a sérelem volt, amely a Fidesztől kapott tisztségeinek, illetve havi többmilliós jövedelmének elvesztésével érte. Politikai bosszúhadjárata – két évig tartó aknamunkát és számos botrányt követően − annyira sikeres volt, hogy kétharmados választási győzelmet és miniszterelnöki bársonyszéket hozott számára annak ellenére, hogy az akkori legfőbb ügyész szerint bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült vele szemben.

 

− Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést – fogalmazott a miniszterelnök államelnöke. Baka András 1990-ben MDF-es képviselő volt. Az "új-korszakolás" miért tűnik az ő esetében különösen infantilisnek?

 

− Az „új korszak” hajnalán Baka András szembenézhetne önmagával. Nem lehet büszke arra, hogy a Tisza Párt támogatásával elfoglalta az antidemokratikus eszközökkel eltávolított Sulyok Tamás köztársasági elnök helyét. Súlyos kifogás vele szemben, hogy az 1956-os tatai sortűz fő felelősét a védelmébe vette, pontosabban, 2008-ban támogatta azt a strasbourgi döntést, amely szerint az elkövető elítélésével Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Dicstelen szerepet játszott a 2006-os rendőrterror megítélésével kapcsolatban is, ezért

 

a személye nem fogadható el a nemzeti-keresztény oldal számára.

 

− Baka azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Az elmúlt mintegy két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érintik – sorolta a megválasztott államfő. Baka András végig a tűz közelében volt. Mennyire tehet úgy, mintha ártatlan volna?

 

− Az elmúlt két évtized ilyesféle jellemzése az Orbán-kormány ellenzékének igaztalan nézeteit tükrözi. Baka András ezek ismétlésével igyekszik meghálálni Magyar Péter hathatós támogatását.

 

− Baka András szerint szinte minden olyan terület válságban van, amelyek közvetlenül meghatározzák mindennapi életünket. Ez a mondata kifejezetten ráerősít a báb-jellegre. Tehetünk-e úgy és mennyire, mintha ezt nem vennénk észre?

 

− Semmiképp sem. Mint állítólagos köztársasági elnök, szándéka szerint szeretné megtestesíteni a nemzet egységét. Azzal, hogy úgy beszél a válságról, hogy közben visszafelé mutogat,

 

csak a tiszásoknál szerezhet babérokat.

 

Márpedig a tiszások nem az egész nemzet, csupán a legutóbbi választások győztesei.

 

− A megválasztott köztársasági elnök értékelése szerint 2026 előtt az állam nem felelt meg a demokratikus jogállamiság egyik legalapvetőbb követelményének, a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének, a fékek és egyensúlyok működő rendszerének. Eddig miért hallgatott erről Baka András?

 

− Korábban ennek kimondása számára nem lett volna kifizetődő. Utólag viszont annyira az, hogy államelnöki pozíciót hoz neki.

 

− Baka András azt mondta: Magyarországon egy olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, a korszak végére pedig eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig. Abban a rendszerben miért tehette meg valaki következmények nélkül azt, hogy einstandoljon egy zsebtelefont majd a Dunába dobja?

 

− E kérdésnél izgalmasabbnak tartom azt a megállapítást, hogy egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, majd eljutott a rendeleti kormányzásig. Ma pontosan ez jellemzi a Tisza Párt kormányzási módszereit. Baka András

 

definíciója tökéletes, kár, hogy nincs bátorsága ezt Magyar Péter szemébe mondani.

 

− Várható-e és mikorra, hogy Baka András olyan helyzetben találja magát, mint amilyenbe a TV Híradó vezetésére kinevezett személy került?

− Minden lehetséges, miként az is, hogy Baka kitölti az államelnöki ciklus maradék idejét, de ettől még nem lesz legitim államelnök. És ezt nálam bölcsebb emberek, tapasztalt alkotmányjogászok mondják. Higgyünk nekik.