Az Európai Unió Bírósága egy friss ítéletében megállapította, hogy a magyar 2021-es gyermekvédelmi törvény több ponton is sérti az uniós jogot, és ezzel a Európai Bizottságnak adott igazat a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásban. A döntés a választásokat követő időszakban született, és jelentős jogi következményekkel járhat.

 

A bíróság szerint a törvény azon rendelkezései, amelyek korlátozzák vagy tiltják a nem heteroszexuális orientációt, nemváltást vagy nemi identitást bemutató tartalmak hozzáférhetőségét a médiában és reklámokban, ellentétesek az uniós joggal. Az indoklás szerint ezek a szabályok sértik a belső piaci szolgáltatások szabad áramlását, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat.

 

A döntés külön kitért arra is, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a törvény az LMBTQ+ személyeket megbélyegző és társadalmilag marginalizáló hatású, ami szintén uniós jogsértésnek minősül. A bíróság ezt a jogértelmezést elfogadta, és kimondta, hogy a Bizottság keresete minden vizsgált jogalap tekintetében megalapozott volt.

 

Egy másik vitatott elem a pedofil bűnelkövetők nyilvántartására vonatkozó szigorúbb magyar szabályozás volt. A bíróság szerint ez a rész is sértheti az uniós adatvédelmi szabályokat (GDPR), valamint az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő alapjogait, ezért ez is uniós jogba ütközik.

 

Az ítélet alapján Magyarországnak a jövőben módosítania kell a vitatott jogszabályi részeket. Amennyiben ez nem történik meg, az Európai Bizottság további lépéseket kezdeményezhet, beleértve a pénzügyi szankciók kiszabását is.

 

A döntés része annak a szélesebb jogi vitának, amely Magyarország és az Európai Unió között zajlik a gyermekvédelmi szabályozás és az alapjogok értelmezése kapcsán.