Korrekt együttműködés hazánk és Oroszország között
2023. november 30. 15:19
Nemzeti érdek a stabil, kiszámítható, korrekt együttműködés megőrzése Magyarország és Oroszország között, a kormány elutasít minden nyomásgyakorlást ennek felszámolására vonatkozóan - szögezte le a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.
FB
A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy továbbra is nemzeti érdek a kétoldalú együttműködés fenntartása bizonyos területeken.
"Mi a külpolitikánkat a nemzeti érdek alapján hajtjuk végre, nem fogadunk el semmi nyomásgyakorlást kívülről, ezért Oroszországgal az elkövetkezendő időszakban ugyanúgy együttműködünk Magyarország energiaellátásának biztosítása terén, mint eddig" - hangsúlyozta.
Üdvözölte, hogy jól halad a paksi atomerőmű bővítése, s előző nap lezárultak a résfalazási munkálatok, ez a 2,7 kilométer rekordgyorsasággal épült fel, ekként pedig nagy lendülhettel folyhat tovább a talaj előkészítése.
"Így továbbra is reális az a célkitűzés, hogy a jövő esztendőben az úgynevezett első beton ünnepségére sort tudunk keríteni, és a 2030-as évek legelején a paksi atomerőmű új blokkjait rá tudjuk kapcsolni a hálózatra" - emelte ki.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint Szergej Lavrov biztosította, hogy Oroszország és az orosz vállalatok teljes mértékben teljesíteni fogják a megkötött szerződésekben foglalt kötelezettségeiket, menetrend szerint fogják szállítani a szükséges földgázt és kőolajat.
"Sőt, arról biztosított engem Szergej Lavrov, hogy az ellenséges bolgár lépés dacára a Gazprom teljesíti a Magyarországra szánt földgázszállításokat a szerződés és a menetrend szerint" - húzta alá.
"Így (.) Magyarország földgázellátása továbbra is biztosított, hiába vetettek ki a bolgárok extra adót a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába Bulgárián keresztül szállítandó földgázra" - közölte.
A miniszter végezetül arra is kitért, hogy az egyeztetésük során tudatta orosz kollégájával, hogy hazánk továbbra is kiáll az ukrajnai béke mellett.
"Nekünk fontos, hogy térségünkben ne a fegyverek ropogjanak, hanem a béketárgyalások kezdődjenek meg végre (.) Magyarország minden nemzetközi szervezetben kiáll a kommunikációs csatornák nyitva tartása, a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett" - mutatott rá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
