Görgei Artúrra, az 1848/49-es szabadságharc honvédtábornokára, hadügyminiszterre, a honvédsereg fővezérére emlékezett kedden a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti sírkertben található síremléknél.

A NÖRI kiemelten foglalkozik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójával, többek között a Görgei fővezérsége alatt lezajlott tavaszi hadjáratra emlékezik - idézte Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatóját az MTI-hez eljuttatott közlemény.
   
Mint írták, az 1849 tavaszi hadjárat előtt tisztelegve a nemzeti sírkert részeként védett sírhelyekkel rendelkező kiemelt helyszíneket úgynevezett okos parcellakővel jelölnek meg. Felmérik és a Magyar Nemzeti Névtér felületén megjelenítik az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő határon túli helyszíneket, március 15-éhez kapcsolódóan pedig diákcsoportoknak hirdetnek programokat a Fiumei úti sírkertbe, ahol több helyszínen is emlékezhetnek a forradalomra és a szabadságharcra.
   
Május 21-én Görgei legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján emlékművet avatnak Görgei végső nyughelyének közelében. "Magyarországon akkor alhatunk nyugodtan, akkor teljesítjük kötelességünket, ha Görgei emlékét megőrizzük magunknak, gyermekeinknek és unokáinknak" - zárta beszédét a főigazgató.
   
 Hermann Róbert, a Görgey Kör elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, a 48-49-es szabadságharc kutatója beszédében arra mutatott rá, hogy Görgei úgy is képes volt szeretni a hazáját, hogy a haza nem szerette őt.
   
Kitért arra, hogy a magyar történelem számos kiváló hadvezére között a rendelkezésre álló erőforrásokat és lehetőségeket nézve kevesen értek el akkora teljesítményt, mint Görgei Artúr, hiszen egy kevesebb mint egyéves hadsereggel a határokig kergette Európa egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hadseregét.
   
A megemlékezésen felszólalt Görgey Géza kölesdi református lelkész, festőművész, valamint Kovács György, az ongai Görgey Artúr Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója is.
   
A polgári végzettségét tekintve vegyész Görgei Artúr régi nemesi családból származott, családnevét y-nal írta, a forradalom hatására vette fel az i-betűs írást, amihez élete végéig ragaszkodott. 1849. augusztus 11. és 13. között Magyarország teljhatalmú vezére volt. A világosi fegyverletételt követően ő volt az egyetlen tábornok, akinek kegyelmet adtak, emiatt terjedt el az a feltételezés, hogy áruló volt. Kossuth Lajos híres kirohanása - "Görgeyt felemeltem a porból (...) és ő a hazának gyáván hóhérjává lőn" - évtizedekre megpecsételte a szabadságharc zseniális hadvezérének sorsát.
   
Hosszú életének legismertebb szakasza az a nem egészen fél év, amíg századosból az ország teljhatalmú vezetőjévé vált. Bár az aradi tizenhárommal ellentétben Görgei a halálos ítéletet és a kivégzést I. Miklós orosz cár közbenjárására elkerülte, az országot el kellett hagynia. Feleségével Klagenfurtba internálták, itt írta meg visszaemlékezéseit. Művét a Habsburg Birodalomban tiltólistára tették, de Londonban, New Yorkban, Lipcsében és Torinóban megjelent.
 
Ferenc József megkoronázásakor (1867) térhetett csak haza. Kegyelemkenyérnek számító állások betöltése után végül Visegrádon telepedett le, ahol öccse birtokát igazgatta. A fagyos légkör csak az 1880-as években kezdett enyhülni körülötte, volt katonatársai kezdeményezték rehabilitálását.