Bekérették a varsói nigériai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a lengyel egyetemistáknak az észak-nigériai Kanóban minap történt őrizetbe vétele miatt - közölte csütörtökön a lengyel külügyminisztérium.
Az ügyvivőt a lengyel egyetemisták csoportjának "szabadon bocsátása érdekében teendő közös lépések", valamint a fennálló helyzet tisztázása végett kérették be - olvasható a varsói külügyi tárca honlapján csütörtökön közzétett közleményben.
Nigériában pedig a lengyel konzuli szolgálat "a helyi hatóságokkal folytatott megbeszéléseket magában foglaló, az ügy tisztázását célzó intenzív tevékenységet végez" - írták.
Aláhúzták: a tárca folyamatosan kapcsolatban van az egyetemisták családjaival és felsőoktatási intézményükkel.
A lengyel külügy szerdán erősítette meg, hogy a nigériai hatóságok ezen a héten hat afrikanisztika szakos lengyel hallgatót és oktatójukat vették őrizetbe. Az ügyről szerda este a Varsói Egyetem adott ki közleményt, közölve, hogy saját hallgatóiról van szó, akik oktatójukkal együtt egyhónapos tanulmányi útra indultak a kanói egyetemre.
Szintén szerdán Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint az egyetemisták a Nigériában augusztus eleje óta tartó kormányellenes tiltakozások során orosz zászlókat lengettek.
Szejna szerint a csoportot jelenleg egy szállodában tartják fogva. Az onet.pl lengyel hírportál viszont az egyik egyetemista anyját idézi, aki azt állítja, hogy a külügyminisztérium képviselője nem erősítette meg a hozzátartozóknak a diákok hollétét.
A PAP hírügynökség szerint a diákok hozzátartozói csütörtök délelőtt a külügyminisztérium székháza előtt gyűltek össze, azt állítva, hogy a tárca nem tájékoztatja őket rokonaik jelenlegi sorsáról. Délután a minisztérium munkatársai két anyát hívtak be megbeszélésre, közülük az egyik később közölte: a tárca péntek délelőtt szervez találkozót az összes érintett egyetemista szüleivel. Elmondta azt is: a diplomaták arról biztosították őt, hogy a fiatalok biztonságban vannak.
A heves nigériai összecsapások során a kormányellenes tüntetők egyebek között a benzinárak csökkentését követelik, illetve kormányzati intézkedéseket sürgetnek az országot sújtó, két évtizede legsúlyosabb gazdasági válság következményeinek enyhítésére. Jogvédő szervezetek szerint az összetűzésekben legkevesebb 21 tüntető vesztette életét.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
