A Puskás Akadémia 3-1-re legyőzte újonc vendégét, a Nyíregyháza Spartacus csapatát vasárnap az NB I harmadik fordulójának zárómérkőzésén, így továbbra is százszázalékos a bajnokságban.
3. forduló: Puskás Akadémia FC-Nyíregyháza Spartacus FC 3-1 (2-0) ----------------------------------------------------- Pancho Aréna, 921 néző, v.: Bognár T.
gólszerzők: Komáromi (3.), Levi (35.), Plsek (92., 11-esből), illetve Beke (64.)
sárga lap: Favorov (44.), illetve Farkas (28.)
Puskás Akadémia FC:
------------------- Markek - Maceiras, Golla, Stronati, Markgráf (Brandon, 81.) - Favorov (Plsek, 74.), Levi (Colley, 81.), Nissilä - Komáromi (Soisalo, 74.), Puljic (Vékony, 95.), Nagy Zs.
Nyíregyháza Spartacus FC:
------------------------- Fejér - Temesvári, Alaxai, Jokic - Farkas, Kesztyűs (Tamás O., 85.), Nagy B., Leoni (Kovács M., 62.) - Navrátil (Gresó, a szünetben), Babic (Beke, a szünetben), Kovácsréti (Eppel, 80.)
Hatalmas védelmi hibát kihasználva már a harmadik percben vezetést szereztek a hazaiak, akik a folytatásban is fölényben játszottak. Az újonc Nyíregyháza a félidő középétől felbátorodott, átvette a kezdeményezést, ám a kinyíló vendégvédelem mellett a Puskás Akadémia újabb gólt lőtt.
Fordulás után tovább rohamozott a Puskás Akadémia, kétszer is csak a keresztléc mentette meg a nyírségieket az újabb góltól. A kihagyott felcsúti helyzetek gyorsan megbosszulták magukat, szinte a semmiből sikerült szépítenie a Nyíregyházának. Próbálta átvenni a mérkőzés irányítását a vendéggárda, de a hazaiak könnyedén őrizték előnyüket, sőt a végén büntetőből bebiztosították a győzelmüket.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
