A muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a magyar kultúra megőrzésére, gyarapítására jött létre, működése, programjai és általános üzenete a magyar kultúra megtartására, ünneplésére hív - fogalmazott a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken a szlovéniai Lendván.
acta.bibl
Szilágyi Péter az MNMI fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy mi, magyarok kulturális nemzet vagyunk, aki a magyar kultúrát ünnepli, a magyar nemzetet méltatja. A muravidéki magyarság szerves része a nemzetnek - tette hozzá.
"Nemzeti összetartozásunk szilárd alapokon nyugszik a Muravidéken is" - jelentette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve, az összetartozás érzésének és tudatának megerősödése az elmúlt 14 év legfontosabb eredménye.
Felidézte, hogy a nemrég elhunyt Potápi Árpád János államtitkárként tíz éven át szolgálta a magyar nemzetpolitikát. Augusztusban még ő tüntette ki Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal a lendvai művelődési intézetet.
Szilágyi Péter azt mondta: "a muravidéki magyarság nemzetért végzett kárpát-medencei szolgálatában a legkisebb, de mozgékony és hatékony közösség". A lendvai kulturális intézmény 1994-es létrejöttekor az első volt a Kárpát-medencében, azóta pedig minden külhoni régió magyarsága követte ezt a példát, mára a világ diaszpóra magyarságában is a kultúra, a magyar művelődés köré szerveződő intézmények egész hálózata jött létre.
Az MNMI-nek köszönhetően a magyar kultúra itthon van a Muravidéken, Lendván. "Munkájuk értékmentő és értékteremtő" nemcsak a Muravidéken, de az egész Kárpát-medencében - hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A lendvai ünnepségen részt vett mások mellett Göncz László író, történész, az MNMI alapító igazgatója, a muravidéki magyarság szervezeteinek és intézményeinek vezetői, politikusai, továbbá a Kárpát-medencében működő hasonló kulturális intézmények képviselői is.
mti
A Muravidék költője, Bence Lajos 2022-ben vehette át a legrangosabb magyar irodal díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. 2022 januárjában a lendvai katolikus templomban kétnyelvű misén Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök szentelte meg azt a két szablyát, amelyeket az adott évben irodalmi díjként átadtak.
Gondola
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván "senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát". Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: "mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni" - összegzett.
-
Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy az alkotmány deklarálja azt, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők. Mindegyiküket alanyi jogon megilleti, hogy parlamenti szószólójuk legyen, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén a nemzetiségeknek országgyűlési képviselője is lehet. Utóbbit a német nemzetiség tudta elérni - tette hozzá.
-
A kormányfő rámutatott: nyilvánvaló, ha Amerika új elnöke háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát és gender helyett családvédő politikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban, és nekünk, európaiaknak erre valahogy válaszolni kell.