Varga Mihály: az új lehetőségek költségvetése lesz a 2025-ös
2024. november 11. 13:09
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet – mondta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Parlamentben. Hozzátette: a költségvetés benyújtásában a korábbi évekhez képest módosítást igényelt a járvány utáni időszak, a háborús konfliktus, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet, ezért később nyújtották be. Ennek ellenére a kilátások biztatóak, jó esély van arra, hogy a világ a béke irányába mozdul el az amerikai választások eredménye alapján – fűzte hozzá. Kiemelte: ezzel együtt idén elindult a gazdasági növekedés, 2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése. A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól – mondta Varga Mihály.
Nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
