Fenntarthatósági szempontokban Magyarország sokat lépett előre, néhány szegmensben a 2030-ra kitűzött célokat már most elérte – mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtökön Budapesten.
hellovidek.hu
Nacsa Lőrinc a Fiatalok a Fenntartható Fejlődéséért Alapítvány által rendezett III. fenntarthatósági konferencián kiemelte, az energia- és klímapolitika terén Magyarország jól teljesít; az 1990-es bázisévhez képest már több mint 43 százalékos kibocsátáscsökkentést ért el az ország, túlteljesítve a 2030-ra kitűzött 40 százalékos célt. Ezért is tudták a klímatervben megemelni 50 százalékra a 2030-as célt. Naperőművi kapacitás ötödével több áll rendelkezésünkre, mint amennyit kitűztünk 2030-ra – ismertette.
A politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy óriási hiba a fenntarthatóságot, a klímapolitikát, a zöld célokat szembe fordítani az emberrel, mert ezek egy egységet alkotnak.
Az országgyűlési képviselő úgy látja, vannak olyan kihívások, például az energiatárolás, az agrárium jövője, a pazarláscsökkentés, a beszállítói láncok lerövidítése, amelyekkel foglalkozni kell.
Ezekre a kihívásokra nem egy ideológiailag terhelt, ember- és közösségellenes szemlélettel kell válaszokat találni, hanem a józan ész talaján állókkal – emelte ki.
Nacsa Lőrinc szerint „teremtésvédő” és versenyképes fenntarthatósági politikát kell folytatni, ami segíti a vidéket, a mezőgazdaságot, a fiatalokat, a jólétünket és segíti a gazdasági versenyképességet. „Nem lehet, hogy a versenyképességet megöljük azért, hogy ezek a zöld célok, amiket megpróbálnak ránk erőltetni, ezek teljesüljenek” – fogalmazott.
A politikus beszélt arról is: olyan döntéseket kell hozni, amely nem terhelt ezektől az ideológiáktól. Meg kell nézni, hogy ki hogyan tud boldogulni, hogyan óvható meg a teremtett világ, az eddigi eredmények, a szülőföldön való boldogulás – fogalmazott. Hozzátette: ezen fognak dolgozni a parlementben és a kormánnyal, bevonva az erre nyitott civilszervezeteket.
Nacsa Lőrinc kitért arra, hogy a klíma- és zöldpolitika sosem képzelhető el nagyobb kitekintés nélkül, hiszen „nem egyedül vagyunk a világban”, a cél egy közép-kelet-európai közös gondolkodás kialakítása.
A kormánypárti politikus hibás iránynak nevezte a fenntarthatósági célok lakosságra történő terhelését, mint mondta, sokkal inkább a szennyezőknek kellene ezeket a költségeket megfizetniük.
A fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó és nemcsak egy tartalom nélküli klisé, hanem az a szemlélet, amely szerint az örökség a jövő is, és e között mi vagyunk a kapocs; amit kaptunk örökül meg kell őrizni a jövőnek – fogalmazott Nacsa Lőrinc.
Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár videóüzenetében többek között azt mondta, a fiatalok klímavédelemben betöltött szerepét nem lehet egy külön témakörként kezelni, mert minden döntés alapja ez kell legyen.
Alapvetésként kell kezelni, hogy minden döntés, amit a jelenben meghozunk, és minden intézkedés, amit elindítunk, már a mai és az utánunk jövő generációk életét fogja érinteni – mondta a helyettes államtitkár.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
"Az ukrán-orosz háború elzárta a másik irányt, ezért Szerbia elsőrendű biztonsági lehetőséget és garanciát adó országgá vált Magyarország számára. Nincs fontosabb ország Magyarország szempontjából, a magyar biztonság szempontjából ma, mint Szerbia" - mondta a kormányfő.
-
Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: az egyházi tanintézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.
-
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európának még az országunknál szerencsésebb részein sincs ilyen széles léptékű, alapellátástól a kórházi ellátásig biztosított külön gyermekgyógyászat, illetve nem sok ország mondhatja el magáról, hogy védőnői és gyermekorvosai is vannak.