Sulyok Tamás köztársasági elnök Timár István Szilvesztert nevezte ki a Sándor-palota főigazgatójává - tudatta a Sándor-palota az MTI-vel közleményben pénteken.
Timár István Szilveszter jogász, diplomata november 29-étől tölti be a főigazgatói tisztséget - közölték.
mti
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken Timár István Szilvesztert nevezte ki a Sándor-palota főigazgatójává. A pozícióra márciusban kinevezett Szabó Attila László jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg.
Megjelent a november 29-i Magyar Közlönyben Sulyok Tamás köztársasági elnök határozata a Sándor-palota új főigazgatójának kinevezéséről. A személycseréről szóló döntés már pénteken hatályba is lépett.
Sulyok Tamás a feladattal Timár István Szilvesztert bízta meg, aki korábban a Honvédelmi Minisztérium igazgatási és jogi képviseleti főosztályán dolgozott.
A március 15-én kinevezett Szabó Attila László jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, ő korábban is a frissen kinevezett államfő közvetlen munkatársa volt, ugyanis a főigazgatói pozíció megszerzését megelőzően az Alkotmánybíróság elnöki stábjában volt Sulyok Tamás kabinetfőnöke.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
