Megháromszorozták erejüket a magyarellenes pártok Romániában - hívta fel a figyelmet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán, az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy mindhárom párt a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) "nőtt ki", az AUR mellett az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is önállóan indult a parlamenti választáson. Ezen pártok, a korábbi csaknem10 százalékhoz képest, együttesen 32-33 százalékot kaptak, ez brutális - fűzte hozzá.
A pártelnök a magyarellenes pártok megerősödésével kapcsolatban kifejtette: a társadalomban az elégedetlenség évek alatt felhalmozódott, amihez hozzájött a pandémia, az energiaválság, a háborús krízis és az infláció, plusz az a sok dühös ember, akiknek el kellett menniük külföldre - Nyugat- és Észak-Európába - dolgozni, így a családjuk szétszakadt, s emiatt "dühösek a politikai mainstreamre".
Kelemen Hunor szerint ugyanakkor az, hogy hét párt jutott be a romániai parlamentbe, teljes mértékben leképezte a romániai közhangulatot és azt eredményezte, hogy eltűntek a nagy pártok és eljött a közép- és kispártok ideje. Úgy vélte, ez a romániai magyarság szempontjából "ebben a pillanatban nem biztos, hogy rossz".
A pártelnök kiemelte, hogy a magyar közösség megértette azt a veszélyt, ami rájuk leselkedik az egyharmados magyarellenes erővel a parlamentben, és "összefogott, szolidáris volt, felelősséget vállalt magáért, a szülőföldjéért, gyerekeiért". Az RMDSZ 6,4 százalékos eredményéről elmondta: volt egy egyéves kampányuk, egy "politikai ultramaraton", amivel eljutottak minden közösséghez és a társadalom problémáira adott pragmatikus válaszokkal tudtak sikeresek lenni.
Kelemen Hunor kitért a hétvégi román államelnök-választás második fordulójára is, ahol "két rossz közül kell a magyarság szempontjából választani". Mint mondta, van egy függetlenként induló, inkább a szélsőjobboldalhoz sorolható jelölt, és van egy liberális. Az RMDSZ az utóbbi jelölt támogatására buzdít - fűzte hozzá.
A pártelnök rámutatott, Elena Lasconi, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje a párt konzervatív oldalát képviseli, és kedden az ő kérésére visszavonta azt a törvénykezdeményezést, amely a közigazgatási reformra vonatkozott és hátrányosan érintette volna a romániai magyarságot. Vele lehet párbeszédet folytatni, és azt gondolom, ő a kisebbik rossz - tette hozzá.
Kelemen Hunor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: pártja az elmúlt 20 év legjobb eredményét érte el, óriási a növekedés a négy vagy a nyolc évvel ezelőtti parlamenti választáshoz képest. Biztos a magyar képviselet, és egy picivel nagyobb frakciójuk lesz, mint volt az előző ciklusban, ami 10 szenátort és 22 képviselőt jelent - közölte.
A pártelnök hangsúlyozta: a stabil parlamenti kormánytöbbséghez szükséges lenne, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ együtt kormányozzon, ami egy nagyon komplikált nagykoalíció lenne, de lehetséges. Jelezte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a szélsőséges erők kizárása a kormányzásból: ebben a pillanatban mindenki el szeretné szigetelni őket, senki nem akar velük együtt működni, ami jó hír a romániai magyarság számára.
-
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
-
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
-
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
-
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
-
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.