A Károli Gáspár Református Egyetem a hozzá érkezett sajtómegkeresésekre az alábbiakban kíván reflektálni.
A Károli Gáspár Református Egyetem alapítása óta folyamatosan fejlődő, egyre több új és népszerű képzést magáénak tudó, ezáltal a hazai ranglistákon mindenkor előkelő helyen számontartott egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény.
Az Egyetem fejlődését és elismertségét bizonyítja, hogy a 10 évvel ezelőttihez képest ma másfélszer annyi, több mint 9000 egyetemi hallgatója van, az oktatói, kutatói, tanári kar és a nem oktató munkavállalók száma megsokszorozódott. Az Egyetem költségvetési bevétele ezzel szemben nem növekszik arányosan a vállalt feladatokkal, kiadási terhei – más egyetemekhez hasonlóan – egyre jelentősebbek. Ugyanakkor az oktatók és a hallgatók jogos elvárása, hogy az oktatás megfelelő infrastrukturális körülmények között, a XXI. század elvárásainak megfelelően folyjék. Ezért is bír kiemelt fontossággal a Református Egyetemváros projekt, amelynek finanszírozása ugyan nem egyetemi költségvetésből történik, de később az épület az egyetem használatába kerül.
Az Egyetem Fenntartói Testülete a képzésekhez kapcsolódó igényekre tekintettel, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, folyamatosan értékeli a Karok által folytatott oktatási tevékenységeket. E folyamat eredményeképpen rendszeresen születik döntés képzések indításáról és megszüntetéséről. Ennek részeként 2024. évben a Fenntartói Testület döntést hozott új képzések bevezetéséről, valamint egyes olyan képzések 2025/2026. tanévtől történő kivezetéséről, amelyek iránt az elmúlt esztendőkben csekély volt az érdeklődés.
Azok a hallgatók, akik a kivezetésre kerülő képzéseken tanulmányaikat már korábban megkezdték, a hatályos jogszabályi előírások mentén azt be is tudják fejezni Egyetemünkön (ez összesen: 291 fő hallgatót érint, közülük 127 fő a jelenlegi 2024/2025. tanévben utolsó éves). Egyetemünk olyan egyeztetéseket folytat más egyetemekkel, amelyek arra irányulnak, hogy amennyiben valamely képzés több egyetemen is folyik –sajnálatosan nem gazdaságosan –, úgy az egyik egyetem azzal, hogy az adott képzést nem indítja, azzal lehetőséget tud teremteni arra, hogy azt egy másik egyetem keretében gazdaságosabb keretek között lehessen folytatni.
Az Egyetem fejlődése töretlen, a hagyományos szakok mellett olyan új szakok (keleti nyelv és kultúrák alapképzési szak, koreai szakirány, Pszichológiai Doktori Iskola képzése, rekreáció és életmód alapképzési szak) meghirdetésére került sor, amelyek iránt az eddigi jelentkezések száma is azt bizonyítja, hogy az Egyetemnek időről időre át kell tekintenie képzési palettáját és azt a hallgatói igényekhez kell alakítania. A középiskolás diákok igényeinek felméréséhez nagyban támaszkodunk a Károli Junior Akadémia tapasztalataira is.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
