János Zsigmond-díjjal tüntette ki Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a Magyar Unitárius Egyház hétfőn este Kolozsváron, a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) átveszi a János Zsigmond-díjat Sándor Krisztinától és Farkas Emődtől (b), a Magyar Unitárius Egyház főgondnokaitól a vallásszabadság törvénye kihirdetésének 457. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen a kolozsvári unitárius templomban 2025. január 13-án. Mellettük Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (b2). MTI/Kiss Gábor
Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott tordai határozatának emlékére - amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát - a belvárosi unitárius templomban tartott ünnepségen Kövér László elsőként vehette át az unitárius egyház mindenkori támogatói számára adományozott elismerést.
A díj nemcsak a díjazottnak az unitárius egyház iránti hűségét és elkötelezettségét ismeri el, hanem az egyház fenntartásáért és közösségfejlesztéséért tett erőfeszítéseit is - hangzott el.
Kövér László köszönőbeszédében aláhúzta: a kitüntetés számára megerősítést és elköteleződést jelent, hogy miként eddig, a jövőben is legjobb tudása és lehetőségei szerint a nemzeti szuverenitás, a Kárpát-medencei magyar megmaradás és a közép-európai érdekközösség erősítésének az ügyét szolgálja.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
