Az uniós források védelme az Európai Unió és a tagállamok közös kötelezettsége, a tagállamoknak együtt kell működniük az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és biztosítaniuk kell személyzete számára a feladatai elvégzéséhez szükséges segítséget - jelentette ki Piotr Serafin költségvetésért és a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlamentben.

A biztos A magyar kormány illegális kémkedése az EU intézményei és vizsgálati szervei ellen című vita keretében elmondta: a médiában megjelent hírek szerint a magyar hatóságok az EU-intézmények alkalmazottai, az OLAF munkatársai ellen végeztek kémkedést az EU által finanszírozott közvilágítási projektek modernizálása kapcsán, amelyeket az Elios cég nyert el. Az uniós biztos az OLAF függetlenségének tiszteletben tartására hivatkozva nem kommentálta ezeket az állításokat, de kiemelte, hogy az uniós források védelme közös uniós és tagállami feladat.

"Az OLAF független vizsgálatokat végez a csalások és korrupciók ügyében, és a szervezet minden munkatársa elismerést érdemel a pénzügyi visszaélések megelőzésében" - jelentette ki, hozzátéve, a hivatal azt javasolta, hogy a magyar kormány térítsen vissza 17 milliárd forintot.

"Szeretnék köszönetet mondani az Elios-ügyben részt vevő valamennyi uniós nyomozónak, szakmaiságukért, elszántságukért és bátorságukért. Elvégezték munkájukat annak érdekében, hogy az uniós közpénzek ne a hatalomhoz közel álló magánszemélyek zsebében kössenek ki" - mondta a biztos.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kiemelten védi információit, személyzetét és hálózatait az illegális hírszerzési tevékenységekkel szemben, erre specializált szolgálatokat működtet. Továbbá szoros együttműködést folytat más uniós intézményekkel és tagállamokkal, hogy megakadályozzák a kémkedési kísérleteket. A munkatársak figyelmét rendszeresen felhívják arra, hogy hírszerzési célpontok lehetnek szakmai és magánéletük során is.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) uniós parlamenti képviselője kijelentette: Orbán Viktor a titkosszolgálatokat politikai célokra használja, például ellenzékiek, újságírók és az OLAF nyomozói ellen. Mint mondta, az OLAF nyomozásának célpontja Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt, aki rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb emberévé vált, részben az uniós forrásokkal kapcsolatos ügyek miatt. Az OLAF nyomozására válaszul a titkosszolgálatok megfigyelték és követték az uniós nyomozókat, és ezt az EU-pénzekért felelős miniszter irányította.

Molnár Csaba szerint a kormány által irányított ügyészség nem indított vizsgálatot sem Tiborcz ügyeiben, sem az OLAF-nyomozók megfigyelése kapcsán.

Nincs esély arra, hogy Magyarországon ezt az ügyet kivizsgálják, ezért arra kérem az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot és tegye azt az Orbán kormány ellen zajló jogállami eljárás részévé, mert az igazság felderítése nemcsak a magyar emberek, hanem az egész Európai Unió érdeke - hangoztatta.

Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő azt mondta, az "egyetlen újságcikk feltételezéseire és név nélküli forrásaira" alapuló vitát egy olyan időszakban tartják, amikor Európa számos válsággal küzd, például stagnáló gazdasági növekedéssel, dráguló és bizonytalan energiaellátással, csökkenő versenyképességgel és romló közbiztonsággal.

Mint mondta, az említett médiát, amely a vitát kirobbantotta, az amerikai demokratákhoz köthető finanszírozók támogatják, akik azóta megbuktak.

"A vita kezdeményezői nem veszik figyelembe, hogy a magyar hatóságok már tájékoztatást adtak az ügyről, amely szerint a feltételezéseket semmilyen objektív adat nem támasztja alá, és az OLAF sem jelentette, hogy munkatársait megfigyelték volna"
- tette hozzá.

Véleménye szerint a Magyarország elleni "boszorkányüldözésnek" mindig helyet találnak a napirenden, eközben a lényegi kérdésekről, például Európa álláspontjáról az új háborús helyzetben vagy Amerika békekötési szándékáról, nem hajlandók vitát nyitni.

Hozzátette, hogy Didier Reynders korábbi igazságügyi biztos pénzmosási botrányáról, a Facebook cenzúrájáról vagy a bevándorlás súlyos következményeiről, például a Németországban 2017 óta történt 52 ezer szexuális bántalmazásról sem hajlandó tudomást venni az Európai Parlament.

Vicsek Annamária fideszes EP-képviselő emlékeztetett, hogy a baloldal és az európai sajtó hallgat arról a korrupciós botrányról, amely az Integritás Hatóság vezetőjét érinti.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője arra mutatott rá, hogy miközben Európa számos kihívás előtt áll, az Európai Parlamentben "birodalmi testtartást vesz fel egy baloldali paktum-elit, és egy forrásmegjelölést nélkülöző, Soros György által finanszírozott újságcikkre hivatkozva újabb, sokadik Magyarországról szóló vitát kezdeményez".

"Ezzel csak az európai emberek figyelmét próbálják elterelni, miközben egyre több vereséget szenvednek el, például Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában és az Egyesült Államokban - és legközelebb a német szövetségi választásokon" - hangsúlyozta.

László András fideszes EP-képviselő szerint "minden bizonyíték nélkül azt feltételezik egy balos újságcikkben, hogy szabálytalanság történhetett Magyarországon, az uniós parlamentben pedig egyből plenáris vitát kezdeményeznek róla."

Felszólalásában a képviselő bírálta, hogy az OLAF nem derített fel semmit a nagyobb brüsszeli korrupciós botrányokkal kapcsolatban. Példák között említik a Katargate-et, az Ursula von der Leyen és a Pfizer közötti vitatott közbeszerzést, valamint Didier Reynders pénzmosási ügyét.

Ha a legnagyobb brüsszeli korrupciós botrányokat vagy csalási ügyeket nézzük, az OLAF olyan mintha nem is létezne. Hogy ilyenkor mégis mit csinál az OLAF, azt valaki végre kideríthetné, mert igény az volna rá - zárta felszólalását a képviselő.

A Tisza Párt uniós parlamenti delegációja az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében kifejtette: hogy a magyar kormány támadást indított azon intézmények ellen, amelyek a magyar emberek pénzét védik, és a korrupciót felszámolják, mint az OLAF és az Integritás Hatóság. Mint írták, a magyar kormány megfigyelte az OLAF munkatársait 2017-ben, hogy információkat szerezzen arról, mit tud egy tőlük független hatóság a kormányhoz közelálló körök korrupt tevékenységeiről.

A közleményben felhívták a figyelmet, hogy az Integritás Hatóság vezetője szerint az őt ért támadások politikailag motiváltak, és rendőrség olyan adatokra is szert tett az eljárás során, amelyek kormányközeli korrupcióval kapcsolatosak lehetnek.

"A Tisza célja, hogy visszaszerezze az EU-s pénzeket és megerősítse a korrupció elleni intézményeket, és választási győzelmük után csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, hogy feltárják a NER korrupciós ügyeit" - írták a párt képviselői sajtóközleményükben.