Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy az eddig élőként nyilvántartott Slomó Manszúr nevű túsz már 2023 október 7-én, az iszlamista Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásában életét vesztette, és csak a holtteste van a Hamász birtokában a Gázai övezetben.
A megállapodás szerint a halálakor 85 éves Manszúrt a túszok kiszabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodás első, humanitárius szakaszában kell átadni Izraelnek hét másik izraeli túsz földi maradványaival együtt.
Az IDF az elmúlt hónapokban összegyűjtött hírszerzési adatokra alapozva jelentette be, hogy a férfi már nincs életben. A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet az elmúlt hetekben bejelentette, hogy a tűszüneti megállapodás jelenlegi, szakaszában megjelölt 33 emberből 8 már nem él. A megállapodás szerint a tűzszünet végrehajtása első szakaszának végén adják át a holttesteket Izraelnek.
Slomó Manszúr a Gázai övezet közelében fekvő Kiszufim kibuc egyik alapítója és lakója volt.
"Slomó sokkal több volt számunkra, mint a közösség egyik tagja. Ő volt Kiszufim apja, nagyapa, igaz barátja és dobogó szíve" - hangsúlyozta közleményében a kibuc közössége.
"Mosolya, szerénysége és emberi melegsége inspirációt jelentett mindannyiunknak. Megszakadt a szívünk, hogy nem tudtuk élve visszahozni. Az egész közösség egyesül a gyászban és a fájdalomban" - közölték.
"Ez a veszteség olyan seb, amely nem gyógyul be, de közösségünk minden erejével támogatja és körülveszi a családot"
- tették hozzá, és azt követelték az izraeli kormánytól és a világ vezetőitől, hogy "továbbra is határozottan lépjenek fel minden elrabolt kiszabadításáért, akár életben vannak, akár nem".
Jelenleg 76 túszt őriznek a Gázai övezetben az iszlamista szervezetek, akik közül 36-ot nyilvánított halottnak az IDF.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
