Hszi Csin-ping: Kína gazdasága még mindig sok nehézséggel küzd
2025. február 28. 15:48
Hszi Csin-ping kínai elnök egy szombaton megjelenő cikkében kijelenti, hogy az ország gazdasága még mindig számos nehézséggel néz szembe, de fejlődése tavaly a növekvő külső nyomás ellenére is stabil volt - jelentette a kínai állami média.
"2024 kritikus év volt a 14. ötéves terv céljainak és feladatainak megvalósítása szempontjából"- szögezi le Hszi a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik folyóiratába írt cikkében.
"A növekvő külső nyomás és a belső nehézségek okozta összetett és súlyos helyzetre a KKP Központi Bizottsága egységben és higgadtan, átfogó intézkedésekkel reagált, amivel jó alapot teremtett a 2025-ös év gazdasági fejlődésének" - teszi hozzá.
"De látnunk kell azt is, hogy Kína gazdasága stabil alapokon nyugszik, sok előnnyel, rugalmasággal és nagy potenciállal rendelkezik. A hosszú távú javulás tendenciája, valamint az azt támogató feltételek sem változtak" - jelenti ki.
Hszi szerint az egyszerre aktív és irányítható gazdasági rendszer kialakításához elsősorban a működő piac és a kormányzat kapcsolatát szükséges integrálni: minél egységesebb a kormányzat, annál eredményesebb a piac szerepe.
A gazdaság előmozdításában a belföldi kereslet felgyorsítása mellett a tudományos és technológiai innováció fontosságát is hangsúlyozta.
A jövő héten Kína több ezer képviselője megkezdi az ázsiai ország egyik legfontosabb éves politikai eseményét, az Országos Népi Gyűlés ülésszakát, amelyen egyebek között bemutatják a 2025-ös évre vonatkozó gazdasági tervet.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.