Köhler, Georges Jean Franz, München, Németország, 1946. ápr. 17. - Freiburg im Breisgau, 1995. márc. 1.

Köhler - nobelprize.org

Az in situ hybridizácio és a és a monoklonális antitestek előállítása a biológia és a medicina forradalmát jelentette

Georges Köhler Nobel-díjat kapott az immunrendszer sajátos felépítéséről és szabályozásáról szóló elméletéért és a monoklonális antitestek előállításának elvének felfedezéséért ( a dán Nils Kaj Jerne-nel és az argentin César Milsteinnel együtt 1984-ben).

A müncheni születésű Georges J. (Jean) F. (Franz) Köhler 38 évesen kapta meg a Nobel-díjat. Tudományos karrierje csúcsán, 48 éves korában halt meg.

Köhler: a monoklonális antitestek úttörője
Köhler 1965 és 1971 között Freiburgban biológiát hallgatott, és szerzett. diplomát. Itt doktorált 1974-ben immunológiai témájú munkájával.

Köhler 1984-ig Bázelben dolgozott a Niels Kaj Jerne által alapított F- Hofmann- La Roche cég által alapitott Immunológiai Intézetben.

Jerne-nel és César Milsteinnel együtt - mindhárman közösen kapták meg a Nobel-díjat 1984-ben - Köhler kifejlesztett egy eljárást az úgynevezett monoklonális antitestek előállítására. Köhler (és Milstein) 1975-ben Cambridge-ben végezte el a döntő kísérletet fehérvérsejtek és tumorsejtek egyesítésével. Az így létrejött hibrid sejtek antitesteket termeltek, és genetikailag azonos un. leánysejtekre osztódtak. Kutatási eredményeik 1974-es publikálásában Köhler és Milstein azonnal hangsúlyozták fejlesztésük orvosi és ipari előnyeit. A monoklonális antitestek a modern orvostudományban nélkülözhetetlenek a diagnosztikában és a terápiában.
   
Megjegyzendö hogy a ma 100 éves, az USÁ-ban élö magyar orvosprofesszor,  Sinkovics József volt az első, aki a "természetes" hybridoma jelenséget megfigyelte és leírta. Sajnos, akkor még ennek a jelentőségére nem figyeltek fel senki (Sinkovics et al., 1970)x

1968-ig 4 tipusu amyloid (kóros fehérje) lerakodás volt ismert. A magyar Romhányi György professzor volt az elsö,aki eltudta különiteni az un. primer amyloid lerakodást (a lerakodas oka nem ismert) az un. sekunder amyloid lerakodásoktól, amely idült alapbetegségek mellett lép fel. A lerakodott amyloid tönkreteszi az érintett szervek funkcioját.

Ma immunbiologiai és immunhisztokémiai módszerekkel 42 különbözö tipusu amyloid lerakodast ismerünk (Buxbaum et al., 2022). Az amyloid meghatározása fontos a terápia szempontjából.

E sorok írója 1978,1979-ban taglalta a sziálsáv – és az O-acylsziálsav topo-optikai reakciókkal kapott eredmények alapján a T és a B lymphocytak felszini komponensei közötti különbseget, melyet egy holland/német kutatócsoporttal, kémiai módszerekkel igazolt: a vizsgálatok során a liofilizált T és B limfociták között tömegspektrométerrel, gáz-liquid-, és vékonyréteg chromatográfiával különbséget figyeltünk meg: a B limfociták felszínén a GAG komponensek, az N-acetyl-neuraminsav (sziálsav), mellett a C9 pozicióban O-acetylált- sziálsav van jelen, 9-0-acylsziálsav (Kamerling et al., 1980, 1982).

2004 óta a klinikai diagnosztikában a 9-O-acylsziálsav a B tipusú akut lymphatikus Leukaemia (ALL) monitoring markere (Pal et al., 2004).

Köhler 1984-től korai haláláig a freiburgi Max Planck Immunbiológiai Intézet vezetője volt, és a Freiburgi Egyetem professzoraként dolgozott és oktatott.

jobs.ie.freiburg.mpg.de

A Német Immunológiai Társaság 1998 óta évente ítéli oda a Georges Köhler-díjat.

Köszönet Szücs Györgynek (Pécs) a személyes közlésért!

Prof. Dr. em. Makovitzky József (Universität Heidelberg es Universität Freiburg i. Br.)