A monoklonális antitestek elöállitásanak egyik kidolgozója
2025. március 3. 23:00
Köhler, Georges Jean Franz, München, Németország, 1946. ápr. 17. - Freiburg im Breisgau, 1995. márc. 1.
Köhler - nobelprize.org
Az in situ hybridizácio és a és a monoklonális antitestek előállítása a biológia és a medicina forradalmát jelentette
Georges Köhler Nobel-díjat kapott az immunrendszer sajátos felépítéséről és szabályozásáról szóló elméletéért és a monoklonális antitestek előállításának elvének felfedezéséért ( a dán Nils Kaj Jerne-nel és az argentin César Milsteinnel együtt 1984-ben).
A müncheni születésű Georges J. (Jean) F. (Franz) Köhler 38 évesen kapta meg a Nobel-díjat. Tudományos karrierje csúcsán, 48 éves korában halt meg.
Köhler: a monoklonális antitestek úttörője
Köhler 1965 és 1971 között Freiburgban biológiát hallgatott, és szerzett. diplomát. Itt doktorált 1974-ben immunológiai témájú munkájával.
Köhler 1984-ig Bázelben dolgozott a Niels Kaj Jerne által alapított F- Hofmann- La Roche cég által alapitott Immunológiai Intézetben.
Jerne-nel és César Milsteinnel együtt - mindhárman közösen kapták meg a Nobel-díjat 1984-ben - Köhler kifejlesztett egy eljárást az úgynevezett monoklonális antitestek előállítására. Köhler (és Milstein) 1975-ben Cambridge-ben végezte el a döntő kísérletet fehérvérsejtek és tumorsejtek egyesítésével. Az így létrejött hibrid sejtek antitesteket termeltek, és genetikailag azonos un. leánysejtekre osztódtak. Kutatási eredményeik 1974-es publikálásában Köhler és Milstein azonnal hangsúlyozták fejlesztésük orvosi és ipari előnyeit. A monoklonális antitestek a modern orvostudományban nélkülözhetetlenek a diagnosztikában és a terápiában.
Megjegyzendö hogy a ma 100 éves, az USÁ-ban élö magyar orvosprofesszor, Sinkovics József volt az első, aki a "természetes" hybridoma jelenséget megfigyelte és leírta. Sajnos, akkor még ennek a jelentőségére nem figyeltek fel senki (Sinkovics et al., 1970)x
1968-ig 4 tipusu amyloid (kóros fehérje) lerakodás volt ismert. A magyar Romhányi György professzor volt az elsö,aki eltudta különiteni az un. primer amyloid lerakodást (a lerakodas oka nem ismert) az un. sekunder amyloid lerakodásoktól, amely idült alapbetegségek mellett lép fel. A lerakodott amyloid tönkreteszi az érintett szervek funkcioját.
Ma immunbiologiai és immunhisztokémiai módszerekkel 42 különbözö tipusu amyloid lerakodast ismerünk (Buxbaum et al., 2022). Az amyloid meghatározása fontos a terápia szempontjából.
E sorok írója 1978,1979-ban taglalta a sziálsáv – és az O-acylsziálsav topo-optikai reakciókkal kapott eredmények alapján a T és a B lymphocytak felszini komponensei közötti különbseget, melyet egy holland/német kutatócsoporttal, kémiai módszerekkel igazolt: a vizsgálatok során a liofilizált T és B limfociták között tömegspektrométerrel, gáz-liquid-, és vékonyréteg chromatográfiával különbséget figyeltünk meg: a B limfociták felszínén a GAG komponensek, az N-acetyl-neuraminsav (sziálsav), mellett a C9 pozicióban O-acetylált- sziálsav van jelen, 9-0-acylsziálsav (Kamerling et al., 1980, 1982).
2004 óta a klinikai diagnosztikában a 9-O-acylsziálsav a B tipusú akut lymphatikus Leukaemia (ALL) monitoring markere (Pal et al., 2004).
Köhler 1984-től korai haláláig a freiburgi Max Planck Immunbiológiai Intézet vezetője volt, és a Freiburgi Egyetem professzoraként dolgozott és oktatott.
jobs.ie.freiburg.mpg.de
A Német Immunológiai Társaság 1998 óta évente ítéli oda a Georges Köhler-díjat.
Köszönet Szücs Györgynek (Pécs) a személyes közlésért!
Prof. Dr. em. Makovitzky József (Universität Heidelberg es Universität Freiburg i. Br.)
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
