Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, "akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani". "Soha többé fekete márciust!" - írta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Facebook-oldalán, a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulóján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte: újságíróként volt tanúja 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti véres összecsapásoknak, és rendőrök mentették ki a tömegből. Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek - köztük Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. "Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk" - írta.
Kelemen Hunor emlékeztetett: a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, a rendszer így kísérelte meg átmenteni a hatalmát. "Az akkori állami vezetők, köztük Iliescu elnök felbujtására szélsőséges, magyarellenes csoportok szervezetten vettek részt az eseményekben. Hiába kérdeztük akkor és kérdezzük ma is: 35 éve nincsenek válaszok. Nincs felelősségre vonás. A bűnösöket nem állították elő" - húzta alá.
Mint írta, Románia és a romániai magyar közösség "azóta hosszú utat tett meg" a jogaiért vívott harcban, de napjainkban ismét az újra megerősödött szélsőjobb akarja átvenni az ország irányítását. Ezt kell meggátolni a magyar közösségnek és a többségi nemzet felelős tagjainak - összegezte.
"Gyerekeink, unokáink szerencsére nem élték át azokat a borzalmas napokat. De nekik is feladatuk, hogy soha többé ne fordulhasson elő kisebbségellenes, magyarellenes lincshangulat ebben az országban" - írta Kelemen Hunor, aki szerint magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük az országot.
"Ez a mi országunk is: azoké, akik építeni akarják, megtartani a fejlődés útján, és felelősséget vállalnak érte" - tette hozzá.
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulójáról az RMDSZ Maros megyei politikusai is a Facebookon emlékeztek meg. Csibi Attila Zoltán, a Maros megyei szervezet elnöke arra intett, hogy nem szabad feledni a tanulságait. "Akkor a hatalom egymás ellen uszított minket, ma pedig újra erősödik a nacionalizmus. Most is fontos, hogy okosan, egységben és kitartóan álljunk ki jogainkért" - húzta alá.
Soós Zoltán polgármester szerint "a gyűlölet és a félelem mély sebeket hagyott" a városban. "Marosvásárhely mégis a megértés útját választotta. A románok és a magyarok ma együtt dolgoznak, és egy olyan közösséget építenek, amely a tiszteletre és a bizalomra épül" - húzta alá.
Figyelmeztetett viszont, hogy "a szélsőségek jelentette veszély ma is leselkedik", ezért nem szabad engedni, hogy lerombolják azt, amit a város lakói együtt felépítettek. "Visszautasítunk minden megosztási kísérletet. Marosvásárhely azoké, akik hisznek a demokráciában, a szolidaritásban és a jövőben. Együtt a békét választjuk" - írta a polgármester.
Marosvásárhelyen csütörtökön 18.30 órától kétnyelvű megemlékezést tartanak a December 15. - A román-magyar szolidaritás napja Egyesület szervezésében. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint ezen felszólal Gabriel Andreescu író, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A rendezvényen levetítik Kincses Réka Balkán bajnok című, az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi eseményekről szóló dokumentumfilmjét.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy "védjék meg" a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.
Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.