Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, "akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani". "Soha többé fekete márciust!" - írta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Facebook-oldalán, a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulóján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közösségi oldalán közzétett bejegyzésében felidézte: újságíróként volt tanúja 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti véres összecsapásoknak, és rendőrök mentették ki a tömegből. Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek - köztük Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. "Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk" - írta.
Kelemen Hunor emlékeztetett: a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, a rendszer így kísérelte meg átmenteni a hatalmát. "Az akkori állami vezetők, köztük Iliescu elnök felbujtására szélsőséges, magyarellenes csoportok szervezetten vettek részt az eseményekben. Hiába kérdeztük akkor és kérdezzük ma is: 35 éve nincsenek válaszok. Nincs felelősségre vonás. A bűnösöket nem állították elő" - húzta alá.
Mint írta, Románia és a romániai magyar közösség "azóta hosszú utat tett meg" a jogaiért vívott harcban, de napjainkban ismét az újra megerősödött szélsőjobb akarja átvenni az ország irányítását. Ezt kell meggátolni a magyar közösségnek és a többségi nemzet felelős tagjainak - összegezte.
"Gyerekeink, unokáink szerencsére nem élték át azokat a borzalmas napokat. De nekik is feladatuk, hogy soha többé ne fordulhasson elő kisebbségellenes, magyarellenes lincshangulat ebben az országban" - írta Kelemen Hunor, aki szerint magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük az országot.
"Ez a mi országunk is: azoké, akik építeni akarják, megtartani a fejlődés útján, és felelősséget vállalnak érte" - tette hozzá.
A marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulójáról az RMDSZ Maros megyei politikusai is a Facebookon emlékeztek meg. Csibi Attila Zoltán, a Maros megyei szervezet elnöke arra intett, hogy nem szabad feledni a tanulságait. "Akkor a hatalom egymás ellen uszított minket, ma pedig újra erősödik a nacionalizmus. Most is fontos, hogy okosan, egységben és kitartóan álljunk ki jogainkért" - húzta alá.
Soós Zoltán polgármester szerint "a gyűlölet és a félelem mély sebeket hagyott" a városban. "Marosvásárhely mégis a megértés útját választotta. A románok és a magyarok ma együtt dolgoznak, és egy olyan közösséget építenek, amely a tiszteletre és a bizalomra épül" - húzta alá.
Figyelmeztetett viszont, hogy "a szélsőségek jelentette veszély ma is leselkedik", ezért nem szabad engedni, hogy lerombolják azt, amit a város lakói együtt felépítettek. "Visszautasítunk minden megosztási kísérletet. Marosvásárhely azoké, akik hisznek a demokráciában, a szolidaritásban és a jövőben. Együtt a békét választjuk" - írta a polgármester.
Marosvásárhelyen csütörtökön 18.30 órától kétnyelvű megemlékezést tartanak a December 15. - A román-magyar szolidaritás napja Egyesület szervezésében. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint ezen felszólal Gabriel Andreescu író, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A rendezvényen levetítik Kincses Réka Balkán bajnok című, az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi eseményekről szóló dokumentumfilmjét.
1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy "védjék meg" a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.
Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként megtartott szakmai konferencián elhangzott: az MI Koalíció koordinálásával elkezdődött annak feltérképezése, hogy hazánkban kik és milyen területeken foglalkoznak mesterséges intelligenciával - az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarság nem járulékos elem, hanem lényegadó karakter volt, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai államtitkárnak.
A legutóbbi váci képviselő-testületi ülésen Ferjancsics László hívta fel a figyelmet arra, hogy a Vác 950 weboldal elkészítésére, 2024. december 2-án pontosan 18.241 évre kötött meg egy szerződést az önkormányzat egyik cége - számolt be róla a Vác Online.