Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság egykori vezetőjére emlékeztek Prágában
2025. március 23. 09:17
Esterházy Jánosra, a felföldi magyarság egykori politikai vezetőjére emlékeztek Prágában szombaton.
Az ünnepséget, amelyet a kommunista rendszer áldozatainak a Motol köztemetőben létrehozott emlékhelyén tartottak, a prágai Esterházy János Társulás a Keresztény és Emberi Értékekért, a Coexistentia politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága, valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezte meg a börtönben elhunyt politikus halálának 68. évfordulója alkalmából.
A Csehországban működő magyar társadalmi szervezetek, valamint Baranyi András prágai magyar nagykövet koszorúkat helyeztek el Esterházy János emléktáblájánál. Koszorúztak a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai civil szervezet képviselői is.
Dominik Duka bíboros, nyugalmazott prágai érsek virágcsokrot vitt az emlékhelyre.
Az ünnepségen elhangzott beszédek egybehangzóan méltatták Esterházy János életét és munkásságát.
Balga Zoltán, a prágai magyar plébánia vezetője, az Esterházy Társulás elnöke rámutatott: az Esterházy János által vallott értékek a jövőbe mutattak, és ma is érdemes vállalni azokat.
Baranyi András szerint Esterházy János személyisége összeköti a cseheket, a magyarokat, a lengyeleket, ezért továbbra is ápolni kell a politikus szellemi hagyatékát. Ilyen szempontból nagyon fontosnak, jelképesnek minősítette a motoli emlékhelyet.
Dominik Duka azt mondta: komoly megtiszteltetésnek tartja, hogy a közelmúltban Budapesten átvehette az Esterházy-díjat. A nyugalmazott érsek hangsúlyozta, hogy Esterházy János méltó az utókor tiszteletére.
A néhány tucatnyi résztvevő - köztük ezúttal nagy arányban fiatalok - az ünnepség kezdetén közösen elénekelte a magyar himnuszt, majd a végén a Szózatot.
A kegyeleti emlékhelyet a csehországi Politikai Foglyok Konföderációja alakította ki az 1989-es rendszerváltás után a motoli temetőnek azon a részén, ahol a hatvanas és a hetvenes években a korábbi politikai rendszer többtucatnyi áldozatát névtelenül elhantolták. Az 1901-ben született és 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében meghalt Esterházy János urnája a hatvanas évek elején került az akkor még névtelen tömegsírba.
A több mint egy évtizede átalakított motoli központi emlékművön két áldozat neve szerepel: Josef Bryx korábbi háborús pilótáé, aki a munkatáborokban elhunytakat, valamint Esterházy Jánosé, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjéé, aki pedig a kommunista börtönökben meghalt politikai foglyokat jelképezi.
Vasárnap Esterházy János emlékére és boldoggá avatásának támogatására magyar nyelvű ünnepi mise lesz a prágai Szent Henrik és Kunigunda-templomban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Trump követeli minden olyan rendelkezésnek az eltávolítását, amelyeket ő „éghajlatváltozással” foglalkozónak tart, vagy „környezetvédelmi, társadalmi és irányítási” kezdeményezésekhez, „környezeti igazságossághoz”, „szén-dioxid-kibocsátáshoz vagy üvegházhatású gázokhoz”, valamint büntetések vagy szén-dioxid-adók beszedésére szolgáló forrásokhoz kapcsolódnak.
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.
Orbán Viktor a Türk Államok Szervezetének informális budapesti csúcstalálkozója kapcsán emlékeztetett, az ukránok lezárták az Oroszországból Magyarországra jövő csővezetékrendszert, ami Magyarországot egy lehetetlen, sőt, tragikus helyzetbe sodorta volna, amennyiben a türk államokkal a megelőző években nem alakítottunk volna ki mély együttműködést.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
