Esterházy Jánosra, a felvidéki magyarság egykori vezetőjére emlékeztek Prágában
2025. március 23. 09:17
Esterházy Jánosra, a felföldi magyarság egykori politikai vezetőjére emlékeztek Prágában szombaton.
Az ünnepséget, amelyet a kommunista rendszer áldozatainak a Motol köztemetőben létrehozott emlékhelyén tartottak, a prágai Esterházy János Társulás a Keresztény és Emberi Értékekért, a Coexistentia politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága, valamint a Prágai Magyar Katolikus Plébánia szervezte meg a börtönben elhunyt politikus halálának 68. évfordulója alkalmából.
A Csehországban működő magyar társadalmi szervezetek, valamint Baranyi András prágai magyar nagykövet koszorúkat helyeztek el Esterházy János emléktáblájánál. Koszorúztak a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai civil szervezet képviselői is.
Dominik Duka bíboros, nyugalmazott prágai érsek virágcsokrot vitt az emlékhelyre.
Az ünnepségen elhangzott beszédek egybehangzóan méltatták Esterházy János életét és munkásságát.
Balga Zoltán, a prágai magyar plébánia vezetője, az Esterházy Társulás elnöke rámutatott: az Esterházy János által vallott értékek a jövőbe mutattak, és ma is érdemes vállalni azokat.
Baranyi András szerint Esterházy János személyisége összeköti a cseheket, a magyarokat, a lengyeleket, ezért továbbra is ápolni kell a politikus szellemi hagyatékát. Ilyen szempontból nagyon fontosnak, jelképesnek minősítette a motoli emlékhelyet.
Dominik Duka azt mondta: komoly megtiszteltetésnek tartja, hogy a közelmúltban Budapesten átvehette az Esterházy-díjat. A nyugalmazott érsek hangsúlyozta, hogy Esterházy János méltó az utókor tiszteletére.
A néhány tucatnyi résztvevő - köztük ezúttal nagy arányban fiatalok - az ünnepség kezdetén közösen elénekelte a magyar himnuszt, majd a végén a Szózatot.
A kegyeleti emlékhelyet a csehországi Politikai Foglyok Konföderációja alakította ki az 1989-es rendszerváltás után a motoli temetőnek azon a részén, ahol a hatvanas és a hetvenes években a korábbi politikai rendszer többtucatnyi áldozatát névtelenül elhantolták. Az 1901-ben született és 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében meghalt Esterházy János urnája a hatvanas évek elején került az akkor még névtelen tömegsírba.
A több mint egy évtizede átalakított motoli központi emlékművön két áldozat neve szerepel: Josef Bryx korábbi háborús pilótáé, aki a munkatáborokban elhunytakat, valamint Esterházy Jánosé, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjéé, aki pedig a kommunista börtönökben meghalt politikai foglyokat jelképezi.
Vasárnap Esterházy János emlékére és boldoggá avatásának támogatására magyar nyelvű ünnepi mise lesz a prágai Szent Henrik és Kunigunda-templomban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.