Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
2025. március 24. 19:19
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy "találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot".
A rendező Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is. Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története. Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van.
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól - közölte. A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon "skanzenszerűvé" tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal "be is zárta volna". Így a zene - amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett - sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk lesz a történetmesélésben.
A jelmezeken - amelyek Petrovszki Árpád munkái - megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat.
Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok "kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján".
A rendező a díszletet - amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez - az "ő fejükkel gondolkodva, minecrafotsan" találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki. "Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra" - vélekedett Csurulya Csongor.
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
