Bóka János: nem érünk rá Ukrajna uniós csatlakozásáról később dönteni
2025. április 18. 10:07
Nem érünk rá Ukrajna uniós csatlakozásáról később dönteni! - áll Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön közzétett Facebook-bejegyzésében.
A miniszter azt írta: rekordidő alatt, a tagsági kérelem ukrán benyújtása után szűk két és fél évvel megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Úgy tűnik, hogy tényleg az a cél, hogy 2030-ra Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, ahogy azt az Európai Bizottság elnöke megígérte. Ez valójában az érdemalapú bővítési folyamat feláldozása a politika oltárán - értékelt, hozzátéve: "nézzük a konkrét számokat!".
Kifejtette: Ukrajna 2022. február 28-án benyújtotta a tagsági kérelmét. Példátlanul gyorsan, 2022. június 23-án tagjelölti státuszt nyert, miközben maga az Európai Bizottság mondta ki, hogy Ukrajna a hét tagjelöltséghez szükséges kritériumból mindössze kettőt teljesített. Annak idején még a lényegesen jobban felkészült Svédországnak és Finnországnak is több időre volt szüksége ahhoz, hogy a csatlakozási kérelem benyújtását követően tagjelölti státuszt kapjon. 2024. június 25-én az Európai Unió formálisan megkezdte Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat - idézte fel Bóka János.
"Ha hátradőlünk, hogy korán van a döntéshez, akkor a csatlakozási folyamat gyorsan elszáguld mellettünk. Most kell véleményt mondanunk Ukrajna uniós csatlakozásáról, mert jövőre már késő lesz!" - figyelmeztetett a miniszter.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
