Tragikus következménnyel járt az, hogy 2022-ben eltörölték az egyetemi felvételik nyelvvizsga-követelményét – mondta napirend előtt az Országgyűlésben Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője. „2024-ben negatív rekord volt, csak 58 ezren akartak nyelvvizsgát tenni. Összehasonlításképpen mondanám a 2019-es adatot, ekkor ez a szám még 125 ezer volt.”
2018-ban ingyenessé tették az első nyelvvizsga letételét, sok diák pedig nem nyelvvizsgával, hanem azzal egyenértékű, emelt szintű érettségivel bizonyítja a nyelvtudását - emlékeztetett válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
„Itt a parlamentben és a magyar közbeszédben is eléggé nagy egyetértés volt abban, hogy sok tízezer fiatal számára a diploma kiadásának az akadálya volt az, hogy nem volt meg a nyelvvizsgájuk. Vannak olyan végzettségek, ahol a nyelvismeret szükséges ahhoz, hogy valaki a legfrissebb szakmai tudást elsajátítsa, ezért szükséges hozzá nyelvvizsga vagy nyelvismeret. Vannak más szakok, ahol ez kevésbé fontos. Vannak olyan ágazatok, vannak olyan területek, ahol valaki diplomásként jó minőségű munkát tud úgy is végezni, hogy nem ismeri a szaknyelvét annak a területnek, hogy nem olvassa nap mint nap a külföldi sajtót, és azt a döntést hozta a kormány, hogy bízzuk az egyetemekre, akik kiadják a diplomát, hogy ki milyen nyelvi vagy szaknyelvi tudást követel meg az ő diplomájához, hiszen az egyetemek versenyeznek abban, hogy kinek van értékesebb diplomája. Ők tudják, hogy melyik szakon szükséges, melyik szakon nem szükséges, melyik szakon kell általános nyelvvizsga vagy szaknyelvi tudás, melyik szakon ír elő követelményként külsős vizsgahelyen tett nyelvvizsgát és melyik szaknál ír elő olyan nyelvtudás-igazolást, ami egy belső vizsga letételéről szól, vagy bizonyos kurzusok hallgatásáról és utána a számonkérésről szól. Ezt maga az egyetem döntheti el” – részletezte.
A kormány tehát a nyelvtudás megszerzésére továbbra is ösztönzi a fiatalokat. A statisztikák szerint eredményesen, mert jóval többen beszélnek idegen nyelvet, mint ahányan levizsgáztak belőle - hangsúlyozta a belügyminiszter helyettese.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Freund Tamás, az MTA elnöke elmondta: a 200 éve alapított MTA a felmérések szerint ma is a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, amely közalapozásból született és a közösségért van.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik. A mai – hétfői – napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából Budapesten.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
