Ukrajna lecsapott Tatárföldre, egy orosz dróngyár ellen indítottak támadást
2025. június 16. 14:49
Egy ember meghalt, tizenhárom pedig megsebesült, amikor ukrán dróntámadás érte az oroszországi Tatárföldet. Bár a hatóságok szerint a drónokat lelőtték, roncsdarabjaik egy jelabugai üzemre zuhantak, tüzet okozva. A célpont egy Sahíd típusú támadódrónokat gyártó hadiüzem volt, amit az ukrán vezérkar később hivatalosan is megerősített. Az érintett létesítmény az Alabuga gazdasági övezetben működik, és régóta kiemelt célpontja az ukrán hadműveleteknek. Rusztam Minnihanov, Tatárföld kormányzója arról számolt be vasárnap, hogy Ukrajna drónokat indított az oroszországi régió ellen, amelynek következtében egy ember meghalt, tizenhárom pedig megsebesült – írja a The Kyiv Independent.
A régióvezető szerint a drónokat sikeresen lelőtték, azonban a roncsok rázuhantak egy üzemre Jelabuga városában, és tüzet okoztak. Minnihanov szerint az incidensben érintett létesítmény egy autógyár, azonban egyes Telegram-csatornák – köztük az Astra – arról számoltak be, hogy egy jól ismert dróngyár volt a célpont, ahol Sahíd típusú harci drónokat gyártanak.
Az ukrán vezérkar később megerősítette a csapás részleteit, többek között azt is, hogy a támadás a Jelabugában található Sahíd típusú drónok gyártása ellen irányult. „Az ellenség drónok gyártására vonatkozó képességeinek csökkentése keretében június 15-én az Ukrán Fegyveres Erők különleges műveleti erőinek egységei a védelmi erők más komponenseivel együttműködve csapást mértek az orosz agresszor hadiipari komplexumának egyik fontos létesítményére” – olvasható a közleményben. „A célpont egy dróngyártó üzem volt az oroszországi Tatárföldön, Jelabugában. Az orosz megszállók katonai-ipari komplexumának ezt a létesítményét arra használják, hogy csapásmérő drónokat gyártsanak, teszteljenek és indítsanak Ukrajna területére, különösen az energetikai és polgári infrastruktúra ellen. Megerősítést nyert, hogy a lőszerek elérték a célterületet. Az eredmények tisztázása folyamatban van” – húzták alá.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elárulta, hazánk Szlovákiával közösen vétózta meg a Zelenszkij-Von der Leyen tervezetet.
A Világbank legfrissebb becslései szerint, a háború 2024 végéig már több mint 175 milliárd dollár közvetlen kárt okozott Ukrajna épületeiben és infrastruktúrájában.