Átvették az avatási szablyát
Átvették a tiszti hivatás jelképeit, az avatási szablyát és a hadnagyi vállszalagot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán végzett, és az MH Ludovika Zászlóalj állományába tartozó honvéd tisztjelöltek kedden.
Az egyetemen tartott kinevezési ünnepségen
103 honvéd tisztjelölt vehette át a tiszti hivatás jelképeit,
közülük Varjú Gergely - kiemelkedő tanulmányi eredményei elismeréseként - főhadnagyi rendfokozatban kezdheti meg katonai szolgálatát az augusztus 20-i ünnepélyes eskütételt követően.
Az avatási szablyát Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter képviseletében Baráth Ernő, a tárca humánstratégiáért felelős helyettes államtitkára,
a vállszalagot Kun Szabó István altábornagy,
a Honvéd Vezérkar főnökének általános helyettese adta át a tisztjelölteknek.
A kinevezési ünnepség a tiszti hivatás jelképeinek átadását, az augusztus 20-i tisztavatás pedig a nyilvános eskütételt és a tiszti pályára történő ünnepélyes belépést jelenti.
Kun Szabó István ünnepi köszöntőjében arról beszélt, vannak pillanatok az ember életében, amikor ösztönösen valami után nyúl, ami megtartja, és
a tisztjelölteknek ma ilyen támaszává válik a kard markolata.
Hozzátette: mielőtt a tisztjelöltek kimondják majd az eskü szavait augusztus 20-án, érdemes végiggondolniuk mindazt, ami idáig vezette őket.
Felhívta a figyelmet: az eskü csak akkor teljes,
"ha nemcsak a hang mondja ki a szavait, hanem a szív és a lélek is,
ha nincs benne kétely, ha minden deklarált mondat mögött ott áll a belső meggyőződés, amelyre egész tiszti szolgálatukat építeni fogják".
Szólt arról is, hogy a világ olykor egyre bizonytalanabbnak, sötétebbnek, kiszámíthatatlanabbnak tűnik, "de a sötétség nem azért létezik, hogy elfogadjuk, hanem azért, hogy világosságot nyújtsunk benne"; hogy mikor, hogyan, hol gyújtunk világosságot, csakis rajtunk múlik.
"Ennek
a világosságnak az első fázisa talán ma ragyog be hozzánk"
- fogalmazott.
Kun Szabó István kiemelte:
a kard egy jelkép, amely emlékeztetni fogja a tiszteket arra, kik voltak, kik lettek és kinek kell maradniuk
akkor is, amikor a szolgálat a legnehezebb kérdéseket teszi fel.
Mint mondta, a szablya nemcsak dísztárgy, hanem
a tiszti lét egyik legősibb és legméltóságteljesebb szimbóluma,
amely történelmünk során mindig azt jelentette, hogy viselője nemcsak harcolni képes, hanem védeni is tud, rendet, értékeket, emberi életet.
Aki ma kardot kap, nem a múlt harcosává válik, hanem a jelen és a jövő tisztjévé,
olyan vezetővé, akinek kezében a kard nem a hatalom, hanem a felelősség jelképe - fogalmazott.
Azt kérte a leendő tisztektől, hogy amikor majd elérkeznek a szolgálat nehéz pillanatai,
jusson eszükbe a kard markolata.
"Az a fogódzó, amely ma még jelképes, de egész pályafutásuk során emlékezti majd önöket arra az esküre, amelyet hamarosan letesznek, arra, hogy minden döntésük alapja a becsület, hűség és a szolgálat" - mondta.
Megjegyezte: a vállszalag ugyancsak többet jelent egy rendfokozati jelzésnél, egyszerre dísz és figyelmeztetés, ami azt üzeni, hogy ettől a pillanattól kezdve minden tettüknek, minden szavuknak súlya van.
"Nem csupán végrehajtók lesznek, hanem vezetők,
olyan emberek, akikhez mások fordulnak tanácsért, segítségért, bátorításért" - mondta.
Hangsúlyozta:
a vállszalag nem emeli ki a tiszteket a közösségből, épp ellenkezőleg,
beemeli őket a vezetők közösségébe,
ahol a példamutatás nem alkalmi lehetőség, hanem mindennapos kötelesség. A rendfokozat valódi tartalmát az emberség, a döntsek minősége, a higgadtság, a szakmai felkészültség és a bajtársak iránt érzett felelősség adja meg - hangoztatta.
Azt mondta, a tiszteket
mind a szablya, mind a vállszalag a Magyar Honvédség élő hagyományaihoz kapcsolja.
A Ludovika öröksége arra tanít, hogy ezek a jelképek nem egy út végét, hanem a szolgálat kezdetét jelentik - fogalmazott.







