Elutasították az újdörögdi kézigránát-baleset sértettjének panaszát: ki engedélyezte ezt a gyakorlatot civileknek?
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította az újdörögdi kézigránát-baleset sértettjének az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető ügyészségi határozat ellen bejelentett panaszát - tájékoztatta a KNYF csütörtökön az MTI-t.
A panaszt elutasító határozat közlésétől számított két hónapon belül a sértett - jogi képviselője útján - pótmagánvádlóként léphet fel - tartalmazza a közlemény.
Emlékeztettek arra, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folytatott büntetőeljárást.
Ezt követően a sértett képviselője a határozat ellen bejelentett panaszában a bekövetkezett balesetre alapozva megkérdőjelezte a programban résztvevők - így a sértett - kiképzésének, felkészítésének alaposságát, szabályosságát, másrészt az "Adaptív Védelem" program indokoltságát, vitatta annak alkalmasságát, utalva arra, hogy az ügyészség határozata ezen kérdésekre nem adott választ.
A KNYF szerint a panaszban előadottakkal szemben megállapítható, hogy
a regionális nyomozó ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok betartását.
Az ennek során feltárt szabályszegések és a bekövetkezett baleset között - a törvény által megkívánt büntetőjogi felelősséget magalapozó - közvetlen ok-okozati összefüggés nincs.
Továbbá nem az ügyészség feladata az "Adaptív Védelem", vagyis az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes program indokoltságnak megítélése. Ezzel összefüggésben a regionális nyomozó ügyészség a határozatában helyesen utalt arra, hogy büntetőjogi relevanciája annak van, hogy nem önmagában a program léte, az ismeretszerző képzés alapkiképzéssé emelése okozta közvetlenül a gránát felrobbanását, hanem a sértett - határozatban részletesen ismertetett - önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája - ismertették.
A tájékoztatás szerint a benyújtott panaszra tekintettel a KNYF megvizsgálta a büntetőügy iratait, amely alapján megállapította, hogy a regionális nyomozó ügyészség a tényállást kellő mértékben felderítette; és nincs olyan eljárási cselekmény, amelynek elvégzése az ügyben további érdemi bizonyíték beszerzéséhez vezetne. Továbbá helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nincs olyan személy, akivel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható lenne, ezért az eljárás megszüntetéséről helyesen döntött, így a határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye - írták.
Ezzel kapcsolatban felidézték, hogy a panaszos maga sem hivatkozott konkrét személy büntetőjogi felelősségére és új, a nyomozó ügyészség által az eljárás során nem vizsgált, illetve nem értékelt tényre, adatra.
Ugyanakkor - folytatták -
az ügyészség a nyomozás során több hiányosságot és szabályszegést tárt fel.
Ezeket jelezte a Honvéd Vezérkar főnökének, annak érdekében, hogy megtegye az újabb tragédiák megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
A többi között jelezték, hogy a képzés során használt kiképzési tervek, szabályok katonáknak készültek. Vagyis nem készült olyan oktatási tematika, amely az oktatási anyagot és a módszereket a civilek ismereteihez alakította volna. A "dobató" katonák számára nem volt felkészítés arra, hogy pontosan milyen feladataik vannak a dobatás során, mit, mikor, hogyan kell végrehajtaniuk. Továbbá a dobatásra ezen felül sem volt kidolgozott egységes szabályrendszer.
A képzésen résztvevők gyakorló gránáttal dobtak, úgynevezett éles-gyakorló gránáttal nem. Ez utóbbi ugyanis alkalmas lett volna annak megtapasztalására, hogy a sasszeg kihúzása után a biztosító kar leválik. Az előírások szerint éles
kézigránátdobás esetén dobógyakorlat-vezető csak tiszt vagy altiszt lehetett volna,
ez viszont ebben az esetben nem teljesült. Szintén nem teljesült az az előírás, hogy az éles kézigránátdobásból ki kell zárni azt, aki 25 méternél közelebb dobta a gyakorló, vagy éles kézigránátot - sorolták.
A baleset közvetlen oka tehát a nem megfelelő kézigránát kezelés, vagyis a biztosítókar felengedése volt - emelték ki.
A büntetőjogi felelősség kizárása viszont nem jelenti egyben a fegyelmi, polgári jogi, erkölcsi felelősség elvetését, ezek tisztázása azonban nem a nyomozás feladata - hangsúlyozta végül a közleményben a Központi Nyomozó Főügyészség.
A tragikus baleset 2025 márciusában történt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén. Egy kormánytisztviselők számára szervezett önkéntes honvédelmi kiképzésen és kézigránát-dobógyakorlaton éles kézigránát robbant fel egy 29 éves nő kezében, a fiatal nő a robbanás következtében mindkét kezét elveszítette.
