Hazánk szárazabb éghajlatúvá válik
Magyarország úgy válik szárazabb éghajlatúvá, hogy közben alig csökken az éves csapadékösszeg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék kutatóinak vizsgálata szerint.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben a hő- és vízellátottságot együtt nézve, és milyen mai európai éghajlatok felé közelítünk a következő évtizedekben - közölte a masfelfok.hu szerdán az MTI-vel.
A kutatás szerint Magyarország az elmúlt fél évszázadban
annyit melegedett, hogy az utóbbi években átlagosan az ország területének felén Spanyolország középső részének klímája tapasztalható.
Eközben, bár az éves csapadék mennyisége csak kisebb mértékben változott, a vízellátottság romlik. A melegebb éghajlat nagyobb párolgási igénnyel jár, ezért ugyanannyi csapadék mellett is több víz hiányozhat a rendszerből.
Az átalakulás feltérképezésére a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást használták, amely nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékot veszi figyelembe, hanem a vízháztartás szempontjából fontos, hónapról hónapra zajló kölcsönhatásokat, a légkör és a felszín közötti folyamatokat is.
Molnár Csenge-Hajna felvétele
A megfigyeléseket 1972 és 2025 között tekintve látható, hogy Magyarország az évek többségében leginkább a középszáraz klímaövbe tartozott. A hőellátottság szempontjából az 1970-es és 1980-as években Magyarország homogén volt, és a kissé meleg klímaövbe tartozott. A globális felmelegedés hatására azonban mára az ország területének fele a közepesen meleg klímaövbe került.
Ilyen hőellátottság Európában jelenleg tőlünk délebbre fordul elő, többek között a Pó-síkságon,
Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakasza mentén.
A jövőre nézve egy olyan forgatókönyvet vizsgáltak, amely 2040 után globálisan az üvegházhatású gázok jelentős kibocsátáscsökkentésével számol. A jelenleg ismert vállalások, tervek alapján 2100-ra nagy valószínűséggel ehhez a közepes pályához leszünk közel, és várhatóan csak kissé megyünk az ezen forgatókönyv szerint becsült globális átlaghőmérsékleti érték fölé.
A következő évtizedekben kedvezőtlenebb tendenciával kell számolni, tovább nő a félszáraz éghajlati kategória aránya, 2040 után a szárazabb klímák már az ország területének átlagosan 67 százalékán várhatók.
A hőellátottságot tekintve 2021–2040 között átlagosan a terület 67 százalékában, majd akár a 84 százalékában is előfordulhat a közepesen meleg klíma a jelenlegi 49 százalék helyett, 2060 után kis területen egy-egy évben átkerülnénk a meleg klímaövbe, mely jelenleg leginkább a Rómától délre elhelyezkedő mediterrán síkvidékek éghajlati viszonyainak felel meg.
A szárazabb (kisebb vízellátottságú) és a melegebb (nagyobb hőellátottságú) éghajlat irányába való eltolódás együttesen
olyan éghajlati feltételeket teremt Magyarországon, amelyek ma a mediterrán térség egyes részeire jellemzők.
Ezek pedig a talajokra, a természetes növényzetre és a mezőgazdasági kultúrákra is nagyon erős nyomást helyeznek.
A vizsgált közepes forgatókönyv szerint a jövőben az ország területét és az éveket együtt nézve közel egynegyed részben a félszáraz éghajlati övbe tartozunk majd, míg legalább négyötöd részben a közepesen meleg hőellátottsági kategóriába. Ma ez a kategóriapár tartósan Európában tőlünk délre jellemző.
Hazánk éghajlata egyre inkább olyan mai európai területekhez kerül közelebb, mint ami Spanyolország középső részén, a Duna-delta környékén vagy Görögország északi részén jellemző.
A félszáraz és közepesen meleg klímaövek természetes növényzete jelentősen eltér a Magyarországon megszokottól. Ezekben a térségekben más mezőgazdasági kultúrák is jellemzőek: például az olajbogyó, a füge, a mandula, különféle citrusfélék, illetve a nagyobb hőigényű vörösborszőlő-fajták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek egyszerűen átvehetik a mai hazai növénykultúrák helyét, hiszen a talajadottságok, a fagyveszély, a gazdálkodási feltételek is sokat számítanak.
A termeszthetőség feltételeit és az esetlegesen szükséges módosításokat részletesen meg kell vizsgálni, mielőtt nagy területen teljesen átalakítanánk a növénytermelési rendszert.
A kutatók szerint ezért fontos, hogy a globális kibocsátás legalább a vizsgált közepes pálya közelében maradjon. Ehhez
az energiafogyasztás jelentős visszafogása és a megújuló energiaforrásokra való gyors átállás szükséges.
A magyarországi változás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet pusztán abból megítélni, mennyi eső esik. Egy melegebb éghajlatban ugyanabból a csapadékból is kevesebb víz marad a talaj, a növényzet és a mezőgazdaság számára - összegezték a kutatók.
