Strobl Alajos életműkiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
Strobl Alajos örökségét, számon tartott vagy eddig rejtőzködő alig ismert alkotásokat, valamint egy életnagyságú, 3D-nyomtatott szobrot mutat be A halhatatlanság forrása - Strobl Alajos (1856-1926) című nagyszabású életműkiállítás, amely szerdán nyílt meg Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE).
A szeptember 19-ig látogatható tárlat a Strobl-emlékév kiemelt eseménye, és 45 szobron keresztül ad átfogó képet a 19-20. század fordulójának egyik legjelentősebb magyar szobrászának életművéről.
Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott: a Strobl Alajos-emlékkiállítás nem csupán évfordulós tárlat, hanem egy újrafelfedezés is. Felidézte, hogy
a szobrász 170 éve született és 100 éve hunyt el, életműve pedig ma is meghatározza Budapest arculatát,
elég a Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborra, a Mátyás-kútra vagy a Halászbástya Szent István lovasszobrára gondolni.
Kiemelte, hogy az örökségvédelem immár a kulturális tárcához tartozik, ami jelzi: a történelmi épületek, terek és szobrok közös emlékezetünk részei. Hangsúlyozta, hogy a tárlat az eddig kevéssé ismert Strobl Alajost is bemutatja be, olyan alkotásokkal, amelyek csak a közelmúlt kutatásai során kerültek elő.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Strobl Alajos csaknem négy évtizeden át tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjénél,
1897-ben pedig megalapította a szobrász mesteriskolát.
Az államtitkár szerinte egy mester valódi örökségét nemcsak művei, hanem tanítványai is továbbviszik, ezért a tehetségek megtartása nemzeti érdek.
"Strobl mesteriskolája arra tanít, hogy egyetlen kiemelkedő mester köré egy egész nemzedék szerveződhet. De ehhez az kell, hogy a mester és a tanítvány itthon pályán maradjon" - mondta, kiemelve: céljuk az, hogy
a fiatalok eljussanak a világba, tanuljanak a legjobbaktól, de legyen lehetőségük hazahozni a tudásukat.
Az államtitkár szerint ennek érdekében fontos a kiszámítható művészi életpálya, és az évtizedek óta megoldatlan bérhelyzet rendezése.
Kiemelte, hogy a művészettörténet oktatásának is vissza kell kerülnie az őt megillető helyre. Úgy vélte, hogy nem lehet európai művészképzés ott, ahol hiányoznak az alapok, és szerinte ez nem csak a művészképzés ügye, hanem Magyarország vizuális kultúrájának az érdeke és az alapja.
Sári Zsolt bejelentette, hogy a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban egy
kortárs képzőművészeti főosztályt hoznak létre, amelynek vezetőjét nyílt pályázat útján választják majd ki.
Szerdahelyi Márk művészettörténész ismertetése szerint a kiállításon a közgyűjtemények mellett magángyűjteményekből kölcsönzött művek is láthatók, köztük olyan gipsz- és terrakottaszobrok, amelyeket a nagyközönség most láthat először. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.
Ismertetés szerint a kiállítás előkészítéséhez kapcsolódó kutatások során kiderült, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében őrzött több szobor is Strobl Alajos alkotása. Az újonnan azonosított művek között Rauscher Lajos építész, valamint gróf Károlyi Sándor és Bethlen Klementina portréja is megtalálható.
A tárlat egyik
különleges eleme az Andrássy úti főbejárat lépcsőjén látható aranyszínű, életnagyságú, 3D-nyomtatott szobor.
A Mihály néven ismert alak Strobl Alajos 1913-ban felavatott Mechwart-emlékművének egy fennmaradt mellékalakja alapján készült. Az eredeti bronzszobor a második világháború után egyedüliként maradt meg a szoborcsoportból, jelenleg a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény kertjében látható.
A kiállítás kurátorai Erős Apolka és Borovi Dániel.
