Pete Hegseth, aki az elnöki döntés értelmében a jövőben hadügyminiszterként dolgozik tovább, azt hangoztatta, hogy a "harcos étosz" helyreállítását is tükrözi a változás, ami azt is mutatja, hogy az amerikai hadsereg határozottan kész harcolni és nem fog "végnélküli háborúkba" bocsátkozni.
Az elnök a maffiaszerű bűnszervezetek esetében alkalmazott RICO (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations) törvény alapján lát szükségesnek bűnvádi eljárást a milliárdossal és fiával szemben.
"Ez egy nagyon fontos döntést lesz arról, hogy lesznek-e súlyos szankciók, vagy súlyos vámok, vagy mindkettő, vagy semmit nem teszünk, hanem azt mondjuk, a ti harcotok" – fogalmazott az elnök.
Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert "hetente 5-7 ezer ember" veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai-ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta: "az egyik európai vezető azt javasolta, hogy egy vagy két hónap múlva ismét találkozzanak, csakhogy ezalatt újabb 40 ezer ember meghal".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
"Az európai vezetők békét akarnak látni. Úgy hiszem, hogy Putyin elnök békét akar és Zelenszkij is békét akar. Zelenszkij elnöknek meg kell kapnia, amire szüksége van, mert készen kell állnia aláírni valamit, és azt hiszem, hogy keményen dolgozik ennek érdekében" - fejtette ki Donald Trump.
Donald Trump beszámolója szerint sürgette Vlagyimir Putyin, hogy a "saját háborúját" is be kell fejeznie, amivel az ukrajnai katonai konfliktusra utalt.
Az elnök azt a meggyőződését is hangoztatta, hogy jó esély van megoldani a válságot. "Igazi lelkesedést akarok látni arra, hogy le akarják zárni, és azt hiszem, látom ezt mindkét oldal részéről" – állapította meg Donald Trump hozzátéve, hogy hamarosan kiderül tényleg így van-e.
Sokáig úgy tűnt, hogy a két elnök találkozója békés mederben zajlik a Fehér Házban, amikor Donald Trump egy ponton odafordult Zelenszkijhez, és azt mondta, Ön a harmadik világháborúval játszik, majd határozottan kijelentette, vagy alkut köt, vagy kiszállunk.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
