A Nyugat ki akarta iktatni a magyarságot: ez először 1117 éve történt meg. A pozsonyi csatában néhány nap alatt megvertük az ellenséget, majd annak maradványait Melkig üldöztük. Évfordulóját üljük a diadalnak.
2024. július 4. 18:12
Kép: Peter Johann Nepomuk Geiger - 1850/wikipedia
A honfoglalást lezáró ütközet a mai Pozsony közelében 907. július 4. és 7. között zajlott. A Keleti Frank Királyság bajor katonákból álló ármádiája hazánkra támadt, a Magyar Nagyfejedelmség hadserege azonban több napos harcban megverte, majd Melkig üldözve nagyrészt megsemmisítette az ellenséget, és a magyar határt az Enns folyóig terjesztette ki.
A 1117 évvel ezelőtti győzelmet a különleges magyar hadművészetnek köszönhetjük.
Ungros elimindandos esse: a magyarok kiirtandók. Ezzel a jelszóval támad népünkre az akkori Nyugat.
A csatáról csak nyugati források szólnak, haderőnk óriási ereje tehát biztos, pártatlan, sőt ellenérdekű forrásokból kikövetkeztethető.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Mivel nem vagyunk „bevándorlóország”, idehaza talán nem is értjük igazán, milyen elfojtott indulatokat korbácsolt fel Amerikában az Irina Zarucka és a Charlie Kirk kettős gyilkosság.
Aleksandar Vučić bejelentette, hogy Szerbia titkosszolgálatai együttműködnek az orosz hírszerzéssel, miután felmerült, hogy Brüsszel egy új „Maidan” kirobbantására készül Szerbiában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Harcosok órája online műsorban kedden kifejtette, hogy Ukrajnában csak akkor lehet igazságos békéről beszélni, ha biztosítják a nemzeti kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok támogatásából a magyar kormány nem enged, és a közösség legitim képviselője továbbra is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
