Az ellenzéki oldalon egyaránt beazonosíthatók a választás óta eltelt időszak nagy nyertesei és nagy vesztesei – hívta fel a figyelmet az intézet kutatására a Magyar Nemzet. A nyertesek közé tartozik Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció 12 százalékkal, amelynek támogatottsága negyede a kormánypártokénak, de továbbra is a legerősebb párt az ellenzéki oldalon. Szorosan követi őket a Mi Hazánk kilenc százalékkal, amely április óta erősen növelte támogatóinak arányát a szavazók körében. A baloldali ellenzékváltó hangulatot jól mutatja a Kétfarkú Kutya viccpárt csaknem háromszorosára növekedett támogatottsága – kilenc százalék –, amely így a Mi Hazánkkal együtt a harmadik legerősebb pártként jutna be a parlamentbe.
A vesztesek közé tartozik öt százalékkal az ellenzéki középmezőnyben szereplő Momentum, amely épp hogy bejutna a parlamentbe, de a párt támogatottsága jelenleg feleakkora, mint Gyurcsány Ferenc pártjáé, amellyel versenyben van a baloldal vezetéséért folyó küzdelemben. A többi parlamenti ellenzéki párt egyértelműen vesztese a választás óta eltelt időszaknak, hiszen nem jutna be az Országgyűlésbe sem a Jobbik, sem az MSZP, sem az LMP, sem pedig a Párbeszéd. A baloldali összefogás parlamenten kívüli háttérrel rendelkező szereplői sem érnék el a küszöböt: Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt pártja, a Mindenki Magyarországa Néppárt mögött a szavazók két százaléka áll, míg Jakab Péter, a Jobbik volt elnökének A Nép Pártján nevű szervezete szintén kétszázalékos támogatottságú.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.