Ahogy korábban beszámoltunk róla, a baloldal képviselői füstbombákkal próbálták megakadályozni a mai szavazásokat a Parlamentben. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője méltatlan baloldali provokációnak nevezte a történteket.
Hiába hangoztatta még pár hónapja Donáth Anna, hogy a Momentum le akar számolni a Gyurcsány Ferenc-féle hazugság kultúrájával, és egy DK-mentes ellenzéket akar, a liberális párt szinte az összes budapesti kerületben és egyre több vidéki városban állapodik meg a Demokratikus Koalícióval.
Ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat, a Fidesz – 52 százalékkal – nagy valószínűséggel elérné a 2022-es hazai listás eredményét – derül ki a Nézőpont Intézet aktuális kutatásából. Mint írták, a Fidesz–KDNP őrzi a vezető helyét a pártversenyben, egy most vasárnapi országgyűlési választáson ugyanis a magyarok több mint fele szavazna a pártszövetségre. Mindez azt jelenti, hogy a kormánypártok előnye az elmúlt egy év válságos időszaka ellenére sem kopott el, továbbra is stabilan őrzi első helyét a magyar pártversenyben.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.