Ahol a székely zászló lobog, ott minden magyar otthon van. Ahogy a székelyeket, úgy minden magyar közösséget támogatnak abban, hogy önazonosságuk jelképeit használják és használhassák - fogalmazott Potápi Árpád János.
2023. március 10. 10:06
erdely.ma
A székely szabadság ügye a magyarság közös ügye határon innen és túl - közölte a székely szabadság napja alkalmából Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken.
Az államtitkár az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: nemcsak erőt merítünk a székelység kiállásából, de egyben példát is kapunk a székely-magyar közösségektől arra, hogy miképpen kell nemzeti identitásunkhoz ragaszkodnunk.
Hozzátette: ahol a székely zászló lobog, ott minden magyar otthon van. Ahogy a székelyeket, úgy minden magyar közösséget támogatnak abban, hogy önazonosságuk jelképeit használják és használhassák.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a székelység önrendelkezésének igénye nem precedens nélküli vágyakozás, hasonló autonómiamodellek működnek az Európai Unió több tagországában. Ezek a példák is bizonyítják, hogy ha egy nemzeti közösség önrendelkezéssel bír, és szabadon gyakorolhatja a megmaradáshoz szükséges jogait, az nem gyengíti, sokkal inkább erősíti az adott országot - emelte ki.
Úgy értékelt: a székelyek, akik ezer éven át védték országunk határait, és egészen a 19. század második feléig, sőt, a kommunista Románia idején is egy rövid ideig autonómiával rendelkeztek, megérdemlik, hogy támogassák a megmaradásukat szolgáló küzdelmüket.
Az államtitkár kiemelte: az Európai Unió többször is kinyilvánította, hogy a nemzeti közösségek védelméért nem kíván lépéseket tenni. Nekünk, magyaroknak kell kiállnunk közösségeinkért, legyen szó akár a háborús helyzet miatt nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar közösségért való összefogásról vagy székely nemzettársaink ügyének támogatásáról.
Hangsúlyozta: a székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar nemzeti közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is – közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.