Naponta több száz ukrán katona hal meg – youtube

Folyamatos zsarolással, valótlanságokkal és olykor abszurd, cinikus történelmi párhuzamokkal próbál nyomást gyakorolni az ukrán elnök a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel a békepárti álláspontját, és álljon a háborút támogató országok közé. A Magyar Nemzet összeállítása felidézi Volodimir Zelenszkij Magyarország elleni kirohanásait a Duna-parti cipők emlegetésétől a Barátság kőolajvezeték felrobbantására vonatkozó fenyegetéséig.

Hirdetés

Az ukrajnai háború kezdetétől különböző eszközökkel próbál nyomást gyakorolni Magyarországra az ukrán politikai és katonai vezetés, élén az elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. A céljuk az, hogy a magyar kormány adja fel békepárti álláspontját – amit a választópolgárok nagy többsége is támogat –, és álljunk be a háborút támogató európai országok sorába. Ennek érdekében nem riadnak vissza olyan eszközöktől sem, mint a zsarolás, hol vélt morális szempontokra hivatkozva, máskor gazdasági vagy éppen katonai jellegű fenyegetéssel.

Holokauszt-párhuzam Mariupollal

Volodimir Zelenszkij először tavaly március 25-én támadt Magyarországra és Orbán Viktor miniszterelnökre. Az ukrán államfő az Európai Tanács ülésén videós bejelentkezésben beszélt az uniós tagállamok vezetőihez, és külön kitért hazánkra. Zelenszkij a budapesti Duna-parton lévő holokauszt-emlékhelyre, a cipőkre utalva a zsidóság elleni második világháborús népirtáshoz hasonlította az ukrajnai Mariupolban történteket, ahol szerinte az oroszok követtek el tömeggyilkosságot.

Az ukrán elnök provokatív, nyegle stílusban tegeződve fordult Orbán Viktorhoz, és követelte, hogy Magyarország azonnal döntsön, engedje át a fegyverszállítmányokat és támogassa az Oroszország elleni uniós szankciókat.

Szó szerint ezt mondta: „Magyarország. Itt meg akarok állni, és őszinte leszek. Egyszer és mindenkorra. Magatok kell eldöntenetek, hogy kivel vagytok. Szuverén állam vagytok. Jártam Budapesten. Imádom a városotokat. Sokszor voltam már ott – nagyon szép, nagyon vendégszerető város. És az emberek is. Voltak tragikus pillanatok az életetekben. Meglátogattam a vízpartotokat. Láttam ezt az emlékművet. Cipők a Duna-parton. A tömeggyilkosságokról. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod mi folyik Mariupolban? Kérlek, ha tudsz, menj el a vízpartra. Nézd azokat a cipőket. És látni fogod, hogy a mai világban hogyan történhetnek újra tömeggyilkosságok. És ez az, amit Oroszország ma tesz. Ugyanazok a cipők. Mariupolban ugyanazok az emberek vannak. Felnőttek és gyerekek. Nagyszülők. És több ezren vannak. És ezek az ezrek eltűntek. És ti haboztok, hogy szankciókat vezessetek-e be vagy sem? És tétováztok, hogy átengedjék-e a fegyvereket vagy sem? És tétováztok, hogy kereskedjetek-e Oroszországgal vagy sem? Nincs idő tétovázni. Itt az ideje, hogy máris döntsetek.”

Orosz csápok Európában

Néhány nappal később, tavaly március 29-én a dán parlament ülésén jelentkezett be videón Zelenszkij, és a beszédében ismét élesen bírálta hazánkat: „Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait.”
Nem kellett sokat várni az ukrán elnök következő, Magyarország elleni kirohanására, és az időzítés sem lehetett véletlen, hiszen éppen az országgyűlési választások előtti napon, április 2-án tették közzé azt a videóüzenetet, amiben

Zelenszkij azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nyíltan támogatja Vlagyimir Putyint.

„Most egy másik emberhez akarok fordulni, aki a jelek szerint nem teljesen érti, mi történik, nemcsak Ukrajnában, de Európa-szerte. A magyar miniszterelnökhöz. Gyakorlatilag ő az egyetlen Európában, aki nyíltan támogatja Vlagyimir Putyint. Semmi különlegeset nem kérünk a hivatalos Budapesttől, de még azt sem kaptuk meg tőlük, amit mindenki más megtesz a béke érdekében. Nem kaptuk meg a hozzájárulást a katonai segélyek létfontosságú áthaladásához. Nem láttunk erkölcsi kiállást. Nem láttunk a háború leállítására tett erőfeszítést. Miért van ez? Egész Európa békét akar, Európában senki sem akarja, hogy a front áttevődjön Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba. Európa egésze azon van, hogy megállítsa a háborút és helyreállítsa a békét. Akkor a hivatalos Budapest miért fordul szembe egész Európával, minden civilizált országgal? És mi célból?”

Zelenszkij hamis okfejtése szerint aki nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát, az Oroszország mellett áll és a béke ellensége, miközben a magyar kormány többször egyértelműen kijelentette, hogy hazánknak semmi köze a háborúhoz, és nem is akar belesodródni, kizárólag Magyarország érdeke számít, ezért nem szállít fegyvereket a frontra, és nem is engedi azok áthaladását.

Fontos tény a magyar érvrendszerben, hogy a fegyverszállítások súlyos veszélybe sodornák a kárpátaljai magyar kisebbséget, mivel orosz katonai célponttá válna a terület. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a béketárgyalások előfeltétele a tűzszünet, amit viszont lehetetlenné tesz az újabb fegyverek bevetése, hiszen az eszkalálja a konfliktust. Tehát Zelenszkij hiába beszél békevágyról, amit tesz és követel hazánktól is, az éppen a háborút hosszabbítja meg.

A magyar parlamenti választások után – ami a kormánypártok újabb kétharmados győzelmét hozta – az ukrán elnök ismét nekiesett hazánknak. Az ukrán Pravdának adott interjúban 2022. április 5-én hangsúlyozta, hogy Orbán Viktornak a választások megnyerése után választania kell Oroszország és a világ többi része között. „Lehet, hogy azt mondja, hogy Magyarországot választja. De Magyarország része egy másik világnak, ők az Európai Unióban vannak. Megértjük, hogy ez egy európai állam. Továbbra is kacérkodhat, olcsó energiaforrásokra van szüksége stb. Ez nem fog sokáig tartani" – mondta fenyegetően Zelenszkij.

Kijev szerint kulcskérdés az orosz olaj elleni embargó

Másfél héttel később a BBC-nek nyilatkozva már Németországgal együtt bírálta hazánkat az ukrán államfő, amiért a két ország nem hajlandó bojkottálni az orosz nyersolajat.

A brit közszolgálati médiatársaság riportere azt kérdezte tőle: „Miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától?” Zelenszkij erre azt felelte:Ukrajna nem érti, hogy „miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik”. Szavai szerint az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít. – Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül – fogalmazott az ukrán elnök a BBC-interjúban.

Az olajembargó elutasítása miatt támadta hazánkat Zelenszkij május végén is a Davosi Világgazdasági Fórumon, amikor az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt egyik rendezvényen beszélt videókapcsolaton keresztül. – Elérkeztünk a hatodik szankciós csomaghoz, amely magában foglalja az olajembargót. Amíg nem vezetik be az importtilalmat, Oroszország akár kétszázmilliárd dollárt is kereshet a kőolajexportján, amiből bármilyen fegyvert megvásárolhat – hangsúlyozta. Az ukrán elnök ezt követően az érzelmi manipuláció eszközét vetette be, és gyakorlatilag azzal vádolta a magyar kormányt, hogy a pénzt fontosabbnak tartja, mint az ukrán gyerekek életét. Felidézte: a magyar vezetés azzal érvel álláspontja mellett, hogy jelentős forrásokra van szüksége ahhoz, hogy lemondhasson az orosz kőolaj behozataláról. „Mondogatják nekik, hogy ott, Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Úgy, mint a 18 éves gyilkos Texasban, csakúgy hozzánk is 18 éves katonák jöttek Oroszországból, és gyerekeket kínoztak. Beszéltek nekik erről, ők viszont azt mondják: mindent értenek, de honnan szerezhetnének pénzt” – hangzott Zelenszkij teljesen abszurd okfejtése. Oroszország ugyanis éppen az energiahordozókra kivetett részleges szankciók, illetve azok folyamatos lebegtetése következtében kialakult piaci helyzet, a drasztikus áremelkedés miatt kevesebb mennyiséget eladva is nagyobb bevételekre tett szert.

Az orosz hadigépezet finanszírozására tehát semmilyen hatással nincs a kőoalajembargóról kialakított magyar álláspont.

Ráadásul az ukrán elnök azt várná el a magyar kormánytól, hogy áldozza fel, tegye kockára hazánk gazdasági működését, emberek millióinak megélhetését a semmiért.

Ukrán célkeresztben a Barátság kőolajvezeték

Később az ukrán vezetés odáig ment, hogy megfenyegette Magyarországot. Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi minisztérium tanácsadója tavaly májusban a Kyiv Security Forum nevű szervezet egyik online konferenciáján arról beszélt:

Ukrajnának fel kellene lépnie a magyar vétópolitika ellen, és ehhez van is egy eszköz a kezükben: a Barátság kőolajvezeték.

Emlékeztetett arra, hogy ennek a vezetéknek az egyik mellékágán szállítják az orosz olajat Magyarországra, és azt mondta, hogy azzal bármi megtörténhet. – És én úgy vélem, hogy nagyon is helyes lenne, ha történne valami. Azt viszont a kormánynak és az elnöknek kell eldöntenie, hogy olyan nyelven akarunk-e beszélni Orbánnal, amilyen nyelven ő beszél az Európai Unióval, hogy készen állunk-e erre – fogalmazott Zerkal.

Ezek fényében nem meglepő, hogy Volodimir Zelenszkij a közelmúltban a Barátság kőolajvezeték megsemmisítését is kilátásba helyezte egy zárt ajtók mögött folytatott tárgyaláson.

A Washington Post birtokába került amerikai hírszerzési források szerint idén február közepén az ukrán elnök Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, és Zelenszkij azt javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. A dokumentumok szerint Zelenszkij akkor azt mondta, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a vezetéket, és tönkretenni Orbán Viktor iparát, amely jelentős mértékben orosz olajra épül.