XIV. Leó pápa néven Robert Francis Prevost lett a 267. pápa
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
2025. május 8. 19:48
Robert Francis Prevost amerikai katolikus prelátus 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. 1985 és 1986 között, majd 1988 és 1998 között Peruban szolgált plébánián plébánosként, egyházmegyei tisztviselőként, szemináriumi tanárként és adminisztrátorként. 2023-ban bíborossá nevezték ki. 2023 óta a Püspöki Dikasztérium prefektusaként és a Latin-amerikai Pápai Bizottság elnökeként szolgált. 2015 és 2023 között a perui Chiclayo püspöke volt, 2001 és 2013 között pedig a Szent Ágoston-rend generálisa.
2023-ban Ferenc pápa Prevostot kinevezte a Püspöki Dikasztérium prefektusává, ami kiemelkedő szerepkört jelentett számára, és növelte ismertségét potenciális pápajelöltként.
A tegnap kezdődött konklávé a negyedik szavazás alkalmával választotta meg a katolikus egyház vezetőjévé.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".
A magyar nyugdíjrendszer védelme is azt követeli, hogy nemet mondjanak az ukrán uniós tagságra, ugyanis Ukrajna felvétele esetén az ott élők is jogosultak lennének nyugdíjra Magyarországon, azaz "a magyar nyugdíjasok pénze, annak egy tekintélyes része az ukránokhoz menne".
A tárca ismertetése szerint az ilyen jellegű katonai kapacitások használatának céljai között szerepel az ellenséges drónok vagy rakéták működésének akadályozása zavaró elektromágneses jelekkel, illetve az ellenséges kommunikáció lehallgatása.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
