XIV. Leó pápa néven Robert Francis Prevost lett a 267. pápa
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
2025. május 8. 19:48
Robert Francis Prevost amerikai katolikus prelátus 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. 1985 és 1986 között, majd 1988 és 1998 között Peruban szolgált plébánián plébánosként, egyházmegyei tisztviselőként, szemináriumi tanárként és adminisztrátorként. 2023-ban bíborossá nevezték ki. 2023 óta a Püspöki Dikasztérium prefektusaként és a Latin-amerikai Pápai Bizottság elnökeként szolgált. 2015 és 2023 között a perui Chiclayo püspöke volt, 2001 és 2013 között pedig a Szent Ágoston-rend generálisa.
2023-ban Ferenc pápa Prevostot kinevezte a Püspöki Dikasztérium prefektusává, ami kiemelkedő szerepkört jelentett számára, és növelte ismertségét potenciális pápajelöltként.
A tegnap kezdődött konklávé a negyedik szavazás alkalmával választotta meg a katolikus egyház vezetőjévé.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
