A Ház nem függesztette fel Novák Előd mentelmi jogát
Novák Előd még jobbikos országgyűlési képviselőként 2015. október 25-én a fővárosi Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón a helyszínen megjelenteket a Szabadság téren álló Szovjet hősi emlékművön található jelképek eltávolítására szólította fel.
2023. május 23. 18:19

 Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. május 22-én. MTI/Bruzák Noémi

Az Országgyűlés kedden 72 igen, 23 nem és 36 tartózkodó szavazattal - a mentelmi bizottság előzetes javaslatával ellentétesen - nem függesztette fel Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát.

Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság indítványozta rongálás büntette miatt. A bizottság által idézett átirat szerint a Központi Nyomozó Főügyészség 2017.július 17- i vádiratában a Btk-ba ütköző temetkezési emlékhelyen a halott emlékére emelt tárgy megrongálásával vádolta meg Novák Elődöt. A politikus még jobbikos országgyűlési képviselőként 2015. október 25-én a fővárosi Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón a helyszínen megjelenteket a Szabadság téren álló Szovjet hősi emlékművön található jelképek eltávolítására szólította fel. Ezután a jelenlévőkkel együtt a helyszínre vonult létrákkal, kalapácsokkal és vésőkkel felszerelkezve. Az emlékműnél Novák Előd felolvasta a Btk. önkényuralmi jelképekre vonatkozó törvényi tényállását, majd az emlékmű biztosítását ellátó rendőrökhöz fordulva arra kérte őket, hogy engedjék meg az emlékművön található jelképek eltávolítását. A rendőrök a résztvevőket távozásra szólították fel, ennek azonban nem tettek eleget. Az ügyben indult eljárásban akkor a képviselőt pénzbüntetésre ítélték.
   
Az átirathoz csatolt büntetőeljárási iratanyag szerint a Kúria 2020-ban az ítéletet és a Fővárosi Törvényszék számú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A Központi Nyomozó Főügyészség 2021 májusában a vádat kulturális javak körébe tartozó tárgy megrongálására változtatta, és Novák Elődöt, mint elsőrendű vádlottat - a korábbi pénzbüntetés helyett - 2 évre próbára bocsátotta.
   
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2022 októberében indítványozta Novák Előd mentelmi jogának felfüggesztését más ügyekben garázdaság valamint rongálás vétsége miatt, ezt akkor az Országgyűlés megszavazta.
   
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. február 1-én büntetőügyek egyesítéséről döntött, ezért a mentelmi jog újabb felfüggesztését célzó indítványt terjesztett elő.
   
A mentelmi bizottság ülésén Novák Előd kifejtette, méltánytalannak tartja, hogy egy 2015-ös eset miatt 2023-ban kezdődik meg az új büntetőeljárás és ez akár a mandátumának elvesztését eredményezheti, de a mentelmi joga felfüggesztését ettől függetlenül indokoltnak tartja.

Az Országgyűlés nem függesztette fel Hadházy Ákos mentelmi jogát sem

Az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslával egybehangzó döntést hozott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mentelmi joga ügyében, és azt 17 igen, 140 nem és 6 tartózkodó szavazattal nem függesztette fel.
   
Az Egri Járásbíróság átiratában a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt indítványozta.
   
A politikus ellen Pétervására polgármestere tett feljelentést 2023 márciusában. Állítása szerint Hadházy Ákos 2023. január 23. és március 1. között a Facebook oldalán számos, a becsülete csorbítására alkalmas - és valótlan - tényt állító, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést tartalmazó írást tett közzé, melyeket a többi feljelentett a saját Facebook oldalán megosztott.
   
A mentelmi bizottság úgy döntött, hogy követi a magánvádas bűncselekmények esetén fennálló, a mentelmi jogot fenntartó gyakorlatát, amely a mentelmi jog célját, valamint az Országgyűlés, illetve a képviselők zavartalan munkavégzését biztosítja.

MTI
  • Sándor-palota: Bukarest tiltakozása túlzó
    Novák Katalin szombaton részt vett a csíksomlyói búcsún, azt követően jelent meg Facebook-oldalán egy videó, melyben a székely himnusz egy reszlete hangzik el. A Facebook-poszt címeként a "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk" sort emelte ki a magyar köztársasági elnök.
  • Háborús rizikó
    A baloldalt külföldről finanszírozzák több milliárd forinttal, és azok, akik ezt a pénzt nekik adták, szintén a háború pártján vannak. Lehet, hogy azért van szükség a háborúpárti deklarációra időről időre, hogy világossá váljon a külföldi finanszírozók számára az, hogy a magyar baloldal úgy cselekszik, ahogy azt tőle elvárják - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
  • ENSZ-fórumokon (is) követelőzik a szélsőség
    A nem kötelező erejű ENSZ-határozatok kötelező erejű szokásjogot hoznak létre. Ily módon az abortuszlobbisták egy évek óta ismert stratégia szerint arra akarják rákényszeríteni az egyes országokat, hogy az abortuszt "emberi jogként" ismerjék el, bár ilyen kötelezettséget előíró szerződést nem írtak alá.
MTI Hírfelhasználó