Oroszország a kimondottan oroszellenes Lengyelországgal is kereskedik. Így például az unión belül a legtöbb autógázt (LPG) – az összes európai import 47 százalékát – vásárolja Oroszországtól Varsó – mutat rá a realitásra Stier Gábor.
2023. május 27. 00:10
wilson center
Brüsszel célja, hogy Magyarországot a békepárti álláspont feladására kényszerítsék és belesodorják a háborúba – rögzítette Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.
– Főszerkesztő úr, ha Brüsszel valamiképp belerángatná hazánkat a háborús őrületbe, vélhetően Moszkva milyen szankciókat vezetne be Budapest ellen?
- A realista iskolát képviselő külpolitikai elemző vagyok, így a belpolitikai felhangú megszólalásokat is csak ezzel a megközelítéssel tudom vizsgálni. Így az ominózus nyilatkozat kapcsán is meg kell jegyeznem, hogy Brüsszelnek messze nem csupán az ukrajnai háború kérdésében elfoglalt álláspontja miatt van problémája Magyarországgal. Ukrajnában még nem dörögtek a fegyverek, amikor Brüsszel és Budapest már javában „háborúban állt”. Az Európai Uniónak nem tetszik Magyarország szuverenista politikája, így az egyébként valóban problémaként jelentkező korrupció elleni harcot használja vele szemben fegyverként. Ezzel kapcsolatban azt tanácsolnám, hogy aki szembe megy a fősodorral, az ügyeljen minden lépésére, és ne adjon fel magas labdát politikai ellenlábasainak, mert azt kíméletlenül leütik. Az pedig köztudott, hogy a korrupció elleni harc manapság eszköz a politikai csatározásokban. Az pedig már végképp nem tetszik az uniós elitnek, hogy Magyarország a nemzeti érdekeiből kiindulva nagyon helyesen a háború kapcsán sem moralista, hanem reálpolitikai álláspontot képvisel. A Kreml és az orosz közvélemény ezt láthatóan értékeli, ettől függetlenül a Kreml az Európai Unió többi tagjához hasonlóan hivatalosan a nem baráti országok közé sorolja Magyarországot is, és az erre a körre kivetett orosz szankciók rá is érvényesek. S hogy mi történne, ha Budapest is felsorakozna az európai fősodor háborús őrülete mellé? Nem tenne gesztusokat, ugyanakkor külön szankciókkal aligha sújtaná. Ne feledjük el, hogy azért a kimondottan oroszellenes Lengyelországgal is kereskedik. Így például az unión belül a legtöbb autógázt (LPG) – az összes európai import 47 százalékát – vásárolja Oroszországtól. Hangsúlyoznám, Moszkva a magyar relációban mindenek előtt a kiszámíthatóságot, a következetesen a nemzeti érdekekből kiinduló reálpolitikai megközelítést értékeli, és tisztában van azzal, hogy Magyarország a nyugati blokk része.
– Az Európai Uniót szoros befolyása alá kerítő politikai klikk lényegében már fegyveres erőszak határáig jutott hazánk fenyegetésében. Milyen külső szövetségesekre számíthatnánk, ha ez a klikk még egyet lépne?
- Nem látom, hogy Brüsszel fegyveresen fenyegetné Magyarországot. Ez már csak azért sem lehetséges, mert az Európai Uniónak nincs önálló hadserege. S egyébként is, az Európai Unió fegyvere hagyományosan a pénz, és gazdasági eszközökkel igyekszik nyomást gyakorolni. Magyarország egyébként az unión belül egyre inkább magára maradt. Egyes kérdésekben vannak szövetségesei, így a migráció esetében Olaszország vagy akár Ausztria is, a jogállamiság terén gyakorolt brüsszeli nyomással szemben Lengyelország, míg az ukrajnai háború kérdésében - bár ezt Párizs nyíltan nem is hangsúlyozza – talán a francia álláspont áll a legközelebb a magyarhoz. S akkor még nem beszéltünk a Magyarországgal kapcsolatos német gazdasági érdekekről. Ennek ellenére Budapest jelenleg legfeljebb szituatív szövetségesekre számíthat. Azért megjegyezném, hogy az európai elit most ugyan alapvetően ellenséges a magyar kormánnyal szemben, az Egyesült Államokkal egyetemben ha tudná, szívesen megbuktatná Orbán Viktor kormányát, ám az nem érdeke, hogy Magyarország kapcsán túllépjen egy határt, ugyanis ezzel már önmagát is gyengítené.
Stier Gábor – ma7
– Az Európai Unió nevében föllépő politikai klikk további lépései, céljai vélhetően mik lennének, ha hazánkat sikerülne jármába fognia?
- A jelenlegi geopolitikai helyzetben a nyugati blokk „egyenirányúsítása” folyik. Így az Egyesült Államok és európai vazallusai mindenki ellen fellépnek, aki nem akar beállni a sorba. A fősodortól eltérő véleményt, az egyébként demokráciában normális vitákat az egység és a szolidaritás megtörésének kísérleteként értékelik. Ez elfogadhatatlan, ugyanakkor politikai realitásként kell kezelni. Mint ahogy az is realitás, hogy valaki mindig ki fog lógni a sorból.
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások
és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
