A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár kiemelte: minden magyarellenes megnyilvánulás – mint például egy európai parlamenti állásfoglalás is – azért fontos, mert vissza lehet rá utalni, és kvázi jogot vagy jogszabályt keletkeztető hatása is tud lenni adott esetben. Mindig van valamilyen olyan aktuális téma, amely miatt zajlik a nyomásgyakorlás, az elmúlt tizenhárom évben intézményesült egy magyarellenesség az EP baloldalában, ez teljesen nyilvánvaló – mutatott rá. Tipikus példa minderre – folytatta – a magyar kormány orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békepárti álláspontja, illetve annak folyamatos kritizálása. Holott, teljesen nyilvánvaló, hogy jelen állás szerint minimális az esélye annak, hogy az ukránok a harcmezőn az elszenvedett iszonyatos veszteségek után olyan győzelmet tudnának aratni, ami a nyugat-európaiak fejében van. – vélekedett az államtitkár.

A 2024-es soros EU-elnökséggel kapcsolatban – amelyet az Európai Parlament aggályosnak tart – Kovács Zoltán kijelentette: ebben a dologban nem osztottak lapot az Európai Parlamentnek. Ők viszont az elmúlt évtizedben egyre markánsabban próbálnak behatolni olyan területekre, amelyekre az uniós szerződésben foglaltak nem adnak lehetőséget – mutatott rá. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni azt is – jelezte –, hogy az Európai Unió Tanácsának a soros elnöksége valójában nem egy jog, ami elvehető, hanem kötelesség, a lisszaboni szerződésben rögzített, intézményileg kialakult rendje van – rögzítette az államtitkár.

Arra, hogy továbbra is visszatartják a Magyarországnak járó forrásokat, Kovács Zoltán úgy reagált: komoly fantázia kell ahhoz, hogy az EP-választások előtti kampányban bármelyik EU-s intézmény részéről elhangzana az, hogy Magyarország minden feltételt maradéktalanul teljesített. Szóba került a migránsok újraelosztása is, ami ismét megfogalmazódott az unióban.

Az államtitkár erre válaszul azt mondta: „Ugyanott tartunk nyolc évvel a migrációs válság után, ahol akkor tartottunk.” Felidézte, 2015 után is ugyanez a javaslat került elő, ami félrevezető logikája a szolidaritásnak, ráadásul semmi köze nincs az európai együttműködéshez. Szerinte látható egy olyan cél is, hogy a bevándorlók, akik rendelkeznek már tartózkodási engedéllyel, szavazhassanak a helyhatósági választásokon a baloldali pártokra.