Két hete kampányol a vízdíj jelentős, akár háromszoros emelése mellett Tüttő Kata. Karácsony Gergely főpolgármester helyettese szerint ugyanis tarthatatlanul alacsony a szolgáltatás ára Budapesten és nincs miből felújítani a közműhálózatot sem.

Először még csak a vállalkozásokra vetette volna ki a magasabb tarifát, de később már a lakossági megszorítás is szóba került. Az MSZP-s politikus szerint a fővárosi vízművek vesztesége mostanra odáig jutott, hogy nemrég a Klikk-TV-ben mondta azt: ha nem lesz vízdíjemelés, akkor a kieső forrásokat a közlekedés, a közvilágítás és a kaszálás forrásaiból kell majd pótolnia a fővárosnak. De hogy ráerősítsen korábbi nyilatkozataira, pénteken újabb kampányt indított a szocialista főpolgármester-helyettes. A közösségi oldalán egy méretes gömbgrafitos öntöttvas vízcső peremén ülve azt posztolta: mindennap ugyanezzel a fotóval tesz közzé bejegyzést, azt magyarázva, hogy Aránytalanul olcsó a vízdíj a fővárosban, ezért mindenképp emelni kell az árát.

A baloldali politikus a kialakult helyzetre nyomban felelőst is talált, mégpedig a kormányt. Azt írta: csak Budapesten, a Fidesz döntése miatt, évente 33 millió köbméter ivóvizet kötelesek kevesebb mint féláron adni, óriási veszteséggel. Karácsony Gergely ugyancsak a közösségi oldalán támadta a kormányt, és hazaárulást súroló felelőtlenségnek nevezte, ha nem lesz Budapesten vízdíjemelés. De nem ez az egyedüli kísérlet arra, hogy a csődközeli helyzetbe került főváros megszorítást vezessen be. Három hete a főpolgármester a közösségi oldalán azt üzente a budapestieknek, hogy: Szeptembertől majd 30 százalékkal drágul majd a BKV-jegyek ára.

„Semmilyen vízdíjemelést, általánosságban rezsiemelést nem támogatunk” – így reagált a főváros baloldali vezetésének áremelési szándékára a múlt héten Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormányzat nem támogatja, hogy a lakosságnak nagyobb terhet kelljen vállalnia.

Gulyás Gergely hozzátette: az önkormányzatoknak és a kormánynak is mindent meg kell tennie, hogy a közszolgáltatások ára ne emelkedjen. Csakhogy, úgy tűnik, a főváros kifogyott a pénzből. Legutóbb Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kérdezett rá nyilvánosan, hogy hová lett a pénze az ország leggazdagabb városának. „Nem kellett volna hagyni, hogy Gyurcsány Ferenc emberei széthordják a fővárosi vagyont. Nem kellett volna a Tarlós Istvántól megörökölt 183 milliárdos vagyont eltüntetni” – hangsúlyozta Kocsis Máté, aki szerint Karácsony Gergely miatt Budapest mára koszos és gazos város lett, amelyet elleptek a hajléktalanok. Közben a főpolgármester több tucat tanácsadót alkalmaz, sokmilliós szerződésekért.

Emelni akarja tehát a főváros a budapesti cégek vízdíját. Arra hivatkoznak, hogy nincs pénz a hálózat fejlesztésére, sok a csőtörés és a lakossági fogyasztók is rezsicsökkentett áron kapják az ivóvizet. Emelné a szolgáltatás díját a Fővárosi Vízművek. Csörnyei Géza vezérigazgató mindezt azzal indokolta egy szombati sajtótájékoztatón, hogy a budapesti fogyasztók 2009-es szinten, de 2012-ben fixált árakon jutnak hozzá még ma is az ivóvízhez. Az áremelést az MSZP-s főpolgármester-helyettes is támogatja. Olyannyira, hogy Tüttő Kata pert is indít a Magyar Energia és Közműszabályozási Hivatal ellen, hogy megtudja, mennyibe kerül egy köbméter víz kitermelése és csővezetéken történő szállítása a fővárosban. Karácsony Gergely helyettese szerint tarthatatlan, hogy a budapesti vállalkozások nem a piaci árat fizetik meg a szolgáltatásért. Ma ott tartunk, hogy a vízdíj nem elegendő arra sem, hogy egyébként kitermeljük a vizet és eljuttassuk a háztartásba, a csövek nélkül – mondta Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese.

Nemrég Tarlós István volt főpolgármester a Kossuth Rádió reggeli műsorában arra emlékeztetett, hogy 2010-ben súlyos pénzügyi helyzetben vette át a főváros irányítását. Elődjétől, a liberális Demszky Gábortól mintegy 180 milliárd forintos adósságot örökölt. Több fővárosi cég pedig külföldi befektetői kézre került. Ennek egyik eleme volt a víz- és csatornázási művek 1997-es privatizálása, amelyeknek külföldi tulajdonosai 11 év alatt 50 milliárd forintnál is nagyobb összeget vittek ki az országból sikerdíj és osztalék címén. Tették ezt úgy, hogy érdemi fejlesztések nélkül éveken keresztül emelték a közüzemi díjakat. Még a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke, a balliberális Simor András is monopolárakat emlegetett esetükben, amelyeknek inflációgerjesztő hatásuk is volt.

A Tarlós István vezette főváros a további veszteségek megfékezése érdekében végül 2012-ben visszavásárolta a Fővárosi Vízműveket, a korábbi magánosítás miatt pedig hűtlen kezelés gyanújával nyomozás is indult. Annak ellenére, hogy a jelenlegi városvezetés 200 milliárdos tartalékkal vette át 2019-ben a fővárost, Tüttő Kata most azt állítja: Továbbra sincs fedezet a budapesti vízműhálózat érdemi fejlesztésére, csak tűzoltás folyik, ezért a fővárosban működő vállalkozások esetében emelni kellene a vízdíjat. Karácsony Gergely nemrég azzal riogatta Budapest lakosságát, hogy a város pénzügyi válságba került.

A főpolgármester a kialakult helyzetért a kormányt hibáztatta, és közölte: a későbbiekben nem fizetnek szolidaritási adót. Pénteken pedig közösségi oldalán bejelentette a balliberális politikus azt is: szeptembertől emelik a BKK vonaljegyek árát, majd 30 százalékkal. Az M1-nek nyilatkozó szakértők szerint Karácsony Gergely küzd Budapest csődközeli helyzetével, és ugyanazt a megszorító politikát folytatja, mint amelyet korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként alkalmazott, vagyis az emberek zsebéből akarja kivenni a pénzt. Szeptembertől egy BKK-vonaljegy 450 forintba kerül majd, a buszokon megvásárolható jegy 600 forint, a 10-es gyűjtőjegy 4000 forint lesz, a bérletek ára nem változik – jelentette be a főpolgármester pénteken a Facebook-oldalán.

Jelenleg 350 forintba kerül a vonaljegy, és 3000 forint a gyűjtőjegy ára. Meg kell emelnünk a BKK-vonaljegyek árait, hogy a bérletekét ne kelljen és biztonságban legyen a budapesti közösségi közlekedés – írta Karácsony Gergely. Hozzátette: a vonaljegyek ára tíz éve változatlan, a MÁV, a Volán és számos nagyváros már árat emelt az elmúlt hónapokban; „Budapesten sem tehetünk mást”. A főpolgármester a bejegyzésben kitért arra, hogy jelenleg a magyar városok közül Budapesten az egyik legolcsóbb a vonaljegy.

Közlése szerint azért emelték a jegyárat, hogy a bérletek árát ne kelljen, és hogy arra ösztönözzék az embereket, hogy alkalmi jegyvásárlás helyett inkább bérletet vegyenek, és ha már bérletük van, akkor még többet használják a közösségi közlekedést. Az elmúlt években mindent megtettünk, hogy a kormányzati megszorításokból a lehető legkevesebbet érezzenek meg a budapestiek – írta, hozzátéve: „Most a minimumot léptük meg a biztonságosan működő Budapest érdekében, a jövő érdekében.” A jegyáremelkedéssel kapcsolatban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel azt közölte, hogy az elmúlt évek gazdasági folyamatai, az energiaárak drasztikus emelkedése és az általános infláció miatt vált szükségessé ez a lépés.