Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntő beszédet mond az MTA 197. közgyűlésének nyitóünnepségén a Pesti Vigadó Dísztermében 2024. május 6-án. MTI/Máthé Zoltán
Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása - hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésén hétfőn Budapesten.
"Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni" - fogalmazott.
Hangsúlyozta: számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.
Arról beszélt, hogy a nemzet legnagyobb kincse tagjainak tehetsége. Az Akadémia legfontosabb vállalásának nevezte a nemzeti tudományos tehetségvagyonnal való felelős és igényes gazdálkodást.
Freund Tamás kiemelte: az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amelyet elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek.
Hozzátette: a köztestület tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémia iránt megnyilvánuló társadalmi bizalom a tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősségvállalásra és büszkeségre ösztönözze.
"Kétszáz éves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is" - fogalmazott.
Kivételes lehetőséget kaptunk, ami egyben felelősséget is jelent számunkra - mondta, hozzátéve, hogy már évek óta dolgoznak a bicentenárium ünnepi programsorozatán, és jó tempóban halad a székház felújítása is.
Kiemelte: az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe.
"Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve" - hangsúlyozta.
"Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet - határon innen és túl -, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen" - fogalmazott Freund Tamás.
A köszöntő után Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora tartott előadást a magyar ChatGPT-ről, a PULI-ról.
A délelőtti programot díjátadó zárta, amelyen a hagyományoknak megfelelően átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Ezt követően átadták a 2023. évi jótékonysági akcióban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára összegyűlt több mint 12,5 millió forint adományt.
Hétfő délután zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás. Ennek során hallgatja meg a közgyűlés egyebek mellett az elnöki és a főtitkári beszámolót, és napirendre kerül a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslat is. Este a hagyományok szerint koncerttel zárul a program. Műsoron szerepel César Franck A dúr hegedű-zongora szonátája és Maurice Ravel Tzigane című műve is.
Kedden zárt munkaközgyűléssel folytatódik reggel a tanácskozás, majd tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Szó esik egyebek mellett arról, hogy mit lehet tenni a népességfogyás ütemének csökkentéséért, előadás hangzik el a Széchenyi Lánchíd és az MTA Székház rekonstrukciójáról, valamint az Európai Unió 2004-es bővítésének tapasztalatairól is.
Ugyancsak kedden tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen átadják a külhoni magyar kutatók munkáját elismerő Arany János-díjakat, két díjazott tart előadást.
Szerdán reggel a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik a közgyűlés. A tanácskozás témája az öregedő társadalom vizsgálata lesz.
Az MTA 197. közgyűlésének eseményeiről folyamatosan beszámolnak az mta.hu-n, illetve az MTA YouTube-csatornáján.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.