Sorskérdés a tehetségvagyonnal való felelős gazdálkodás
"Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve" - hangsúlyozta. "Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet - határon innen és túl -, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen" - fogalmazott Freund Tamás.
2024. május 6. 19:03

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntő beszédet mond az MTA 197. közgyűlésének nyitóünnepségén a Pesti Vigadó Dísztermében 2024. május 6-án. MTI/Máthé Zoltán

Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása - hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésén hétfőn Budapesten.

"Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni" - fogalmazott.
   
Hangsúlyozta: számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.
   
Arról beszélt, hogy a nemzet legnagyobb kincse tagjainak tehetsége. Az Akadémia legfontosabb vállalásának nevezte a nemzeti tudományos tehetségvagyonnal való felelős és igényes gazdálkodást.
   
Freund Tamás kiemelte: az Akadémia a nemzet szemében máig megtestesíti a tudás tiszteletét, a magyar nyelv és a nemzet egységét és fejlődését, amelyet elismert politikus, tudós és művész nagyjaink hitelesítenek.
   
Hozzátette: a köztestület tagjaival szemben elvárás, hogy az Akadémia iránt megnyilvánuló társadalmi bizalom a tudományos közösség minden tagját és intézményét áthassa, felelősségvállalásra és büszkeségre ösztönözze.
   
"Kétszáz éves Akadémiánk adventjét éljük. A készületet az ünnepre, amely lehetőséget kínál az emlékezésre és az újjászületésre is" - fogalmazott.
   
Kivételes lehetőséget kaptunk, ami egyben felelősséget is jelent számunkra - mondta, hozzátéve, hogy már évek óta dolgoznak a bicentenárium ünnepi programsorozatán, és jó tempóban halad a székház felújítása is.
   
Kiemelte: az Akadémia jubileuma egyben a magyar tudomány és az egész ország, a magyar nemzet ünnepeként kerüljön be a történelemkönyvekbe.

"Legyen 2025 a Magyar Tudomány Éve" - hangsúlyozta.
   

"Arra kell törekednünk, hogy minden magyar ember, település, intézmény, szervezet - határon innen és túl -, ha csak pár órára is, de velünk ünnepeljen" - fogalmazott Freund Tamás.
   
A köszöntő után Magyar nyelvtechnológiai eredmények a mesterséges intelligencia korában címmel Prószéky Gábor nyelvész, az MTA doktora tartott előadást a magyar ChatGPT-ről, a PULI-ról.
   
A délelőtti programot díjátadó zárta, amelyen a hagyományoknak megfelelően átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket. Ezt követően átadták a 2023. évi jótékonysági akcióban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára összegyűlt több mint 12,5 millió forint adományt.
   
Hétfő délután zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás. Ennek során hallgatja meg a közgyűlés egyebek mellett az elnöki és a főtitkári beszámolót, és napirendre kerül a magyar tudományos nyelv használatáról szóló elnökségi javaslat is. Este a hagyományok szerint koncerttel zárul a program. Műsoron szerepel César Franck A dúr hegedű-zongora szonátája és Maurice Ravel Tzigane című műve is.
   
Kedden zárt munkaközgyűléssel folytatódik reggel a tanácskozás, majd tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Szó esik egyebek mellett arról, hogy mit lehet tenni a népességfogyás ütemének csökkentéséért, előadás hangzik el a Széchenyi Lánchíd és az MTA Székház rekonstrukciójáról, valamint az Európai Unió 2004-es bővítésének tapasztalatairól is.
   
Ugyancsak kedden tartják a Külső Tagok Fórumát, amelyen átadják a külhoni magyar kutatók munkáját elismerő Arany János-díjakat, két díjazott tart előadást.
   
Szerdán reggel a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik a közgyűlés. A tanácskozás témája az öregedő társadalom vizsgálata lesz.
   
Az MTA 197. közgyűlésének eseményeiről folyamatosan beszámolnak az mta.hu-n, illetve az MTA YouTube-csatornáján.

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Az RMDSZ erős legyen, kormányra kerülhessen
    Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
  • Szélesedett a magyar mozgástér
    A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
  • A modernitás többé nem nyugati kategória
    Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
MTI Hírfelhasználó