Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar – elte btk

„Az utóbbi években elég sok magyar verset ültettem át arab nyelvre Petőfi Sándortól, József Attilától, Kosztolányi Dezsőtől, a Balassi-kardos Lövétei Lázár Lászlótól, Vörös Istvántól. Tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy Balassi költészetének a fordítási folyamata a legnehezebb, a legbonyolultabb, és a legtöbb időt veszi igénybe" – írja esszéjében Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar kairói művész. Őt kérdezte a Gondola.

– Mester, miért fontos, hogy Balassi Bálint költészetét négy évszázad eltelte után versfordításaival bevezesse az arab irodalom kincstárába?

– A 16. századi magyar reneszánsz költőóriás költészetének bevezetése az arab irodalom kincstárába elég későn indult, vagyis jött létre a nem kedvező körülmények miatt. Mindenesetre, jobb későn, mint soha. Jó, hogy most sikerült átültetni Balassi verseit arab nyelvre. Visszatérve a kérdésre, igen fontos lehet több szempontból is.

Először is, Balassi Bálint egyedülálló stílusú és témájú költészete kétségtelenül kulturális értéket hordoz, amely által bemutatható a magyar reneszánsz irodalom és a korabeli magyar társadalom számos jellegzetessége. A versek által az arab olvasók betekintést nyerhetnek egy másik kiváló és magas színvonalú kultúrába és történelmi időszakba, amelynek egy részét jól ismerik, de kizárólag arab-oszmán szemszögből, viszont nem tudnak semmit a magyar nézőpontról. Gondolom, most eljött az ideje, hogy az arab olvasóközönség tájékozódjon arról, hogy mit mondtak a magyarok a történelmi, háborús és irodalmi eseményekben gazdag időszakról. Ezáltal gazdagítja az arab irodalmat, sokasítja az ismereteket és segít kiterjeszteni a kulturális horizontokat, illetve elősegíti a kulturális együttműködést, az irodalmi párbeszédet és sokszínűséget.

Másodszor, a világhírű arab irodalomnak is megvannak a maga sajátosságai, hagyományai és jellegzetességei, de a magyar reneszánsz költészet különleges elemeket is hozhat ebbe a világba. A versek fordításával az arab olvasók megismerhetik és értékelhetik a magyar költészetet, valamint új perspektívákat és inspirációt nyerhetnek a saját költői és irodalmi munkájukhoz. A költészeti fordítások általában hozzájárulnak az irodalmi sokszínűség és a globális irodalmi örökség megőrzéséhez. Mindezekentúl tehát Balassi költészete bevezetése az arab irodalom kincstárába fontos lehet a kulturális csere és párbeszéd, valamint a globális irodalmi örökség szempontjából, és ezen az úton keresztül megismerhetik és értékelhetik a magyar reneszánsz költészetet.

– „Csak az Isteni színjáték jelentetett hasonló nehézséget nekem, vagyis ez a Balassi költészetéhez legközelebbi fordítási munka. Mindkettő mélységes gondolatokat, metaforákat, alakzatokat, retorikai képeket, igen kifejező, választékos, egyben régies szavakat és kifejezéseket foglal magában" – írja Ön a Balassi-fordítás kihívásairól szóló esszéjében. Miért szokatlan, hogy ebben a fejtegetésben két európai nagyság: Dante és Balassi egymás mellé kerül?

– Igaza van, az esszében történő összehasonlítás és az említett két európai nagyság egymás mellé kerülése szokatlannak tekinthető, hiszen a két költő között időben és kulturális kontextusban jelentős különbségek vannak, ugyan a középkori olasz költő, akit az Isteni színjáték művével a világirodalom egyik legjelentősebb alakjává tett, a 13. és 14. században élt. Műve a középkori keresztény gondolkodás, teológia és filozófia gazdag hagyományaira épül, és komplex allegorikus struktúrával rendelkezik. Dante műve mély gondolatokat, teológiai és filozófiai elemeket, valamint gazdag képi világot tartalmaz. Balassi viszont a 16. században tevékenykedett. Ő a magyar reneszánsz költészet és kultúra jelentős alakja, de stílusában és témaválasztásában jelentős különbségek vannak Dante művéhez képest. Balassi versei általában a személyes érzelmek, a szerelmi és harci témák körül forognak. Balassi versei gazdag metaforákat, képi nyelvet és reneszánsz jellegzetességeket tartalmaznak.

Az esszében való összehasonlítás azért történt, hogy kiemeljem a Balassi-fordítás kihívásait és nehézségeit. Balassi költészete hasonló nehézségeket jelentett számomra, mint Dante Isteni színjátéka. Ez a párhuzam a művészi mélységre, a gazdag nyelvi és retorikai eszközök használatára, valamint a régies szavak és kifejezések használatára vonatkozik.

– „Bonyodalmas volt néhány költői képet és retorikai alakzatot, vagy metaforát arabra fordítani egyszerűen azért, mert nem létezik arab megfelelője, vagy az arab olvasó nem fogja megérteni" – jelezte Ön. Mit kaphat mégis az arab olvasó az Ön munkája révén Balassitól, a XVI. századi magyar költészettől?

– Tisztázzuk a dolgokat: minden kultúrának megvannak saját értékei, vallási és népi hagyományai. Ezeket mindig figyelembe kell vennünk, és tiszteletben kell tartani a másikat, máskülönben lehetnek problémák, és komolyan indokolható és indokolhatatlan kritikák. Hála Istennek, Balassi fordításában csakis kétszer kerültem ilyen helyzetbe, de gyorsan sikerült megoldani, például a 94. vers 3. szakaszában „Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg”, és a 92. vagy A kegyelmes Istennel kezdődő ének 4. versszakaszában szereplő „Kit fiad által hozzád váltottál mint fogadott fiat?”. Ami megnehezíti a dolgot itt az, hogy ebben az értelemben a Fiad szó Jézusra utal. Ebben az esetben vagy ki kell hagyni ezt a két szót, vagy ki kell cserélni két másik, hasonló szóval. Csak 2-2 szót töröltem ki az arab verzióból, minthogy ez ellenkezik a muszlim vallás törvényeivel és alapismereteivel. A muszlimok nem beszélnek így a prófétákról, ideértve Mohamedet, Jézust és Mózest. Ezentúl, a Korán 4., vagyis az Al-Neszáa ’A Nők’ szúra 157–158 ajája szerint: „És mivel azt mondták (büszkélkedve): Mi megöltük a Messiást, Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét. Ám nem ölték meg, és nem feszítették meg, hanem egy hasonló adatott nekik. Akik eltérő véleményen vannak őt illetően, azok kétségben vannak felőle. Nem rendelkeznek róla tudással, csak a vélekedést követik, és bizonyos, hogy nem ölték meg, hanem Allah felemelte magához. Allah Hatalmas és Bölcs!”. Egyszerűen, Allah felemelte Jézust (béke legyen vele) magához, miután álmot bocsátott rá, és kimentette ellenségeinek kezei közül. Az ilyen indokolt és véleményem szerint jogos kihúzás-döntések nem ismeretlenek a fordítók körében, például, ha úgyis esett róla szó, az Isteni színjáték 28. énekének jó részét (22–63. verseit) törölték ki a fordításból, mert a pokol kilencedik bugyrába küldte Dante Alighieri Mohamed muzulmán prófétát és vejét, Ali Ibn Abi Tálib-ot, akiknek végtagjait egy ördög szakadatlan levágja, és mély sebeket ejt rajtuk. A fordító nyilvánvalóan jelen van valahol a szövegben ilyen hasonló legális vagy mások szerint illegális beavatkozásokkal, és nem tud teljesen a háttérben maradni.

– Nekünk, magyaroknak miért jó, hogy az irodalomtörténetben most először Balassi versei a mintegy félmilliárd arabul tudó emberhez is eljuthatnak?

– A kérdésre való pontos válaszadáshoz kell, hogy idézzem az Ön, a fordításkötethez írott előszavát: „Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riad” – írta Balassi a leghíresebb, Hatvanegyedik versében, a Végek dicséretében… Ez tehát az a pont – a „szerecsen”, azaz arab telivér lovak említése –, ahol az arab világgal költészete egybekapcsolja a magyar poétát. Most jelentősen kiterjed ez a kapcsolódás ... Ez minden bizonnyal irodalomtörténeti jelentőségű fejlemény mind a magyar, mind az arab művészeti világban.”

Természetesen, plusz értéket és nagy népszerűséget jelent Balassi belépése az arab világba. Az arab világban való elterjedése révén Balassi Bálint költészetének eljutása mintegy félmilliárd arabul tudó emberhez számos előnnyel járhat a magyarok és az irodalomtörténet szempontjából. Balassi verseinek arab fordításai lehetővé teszik az arab olvasók számára, hogy betekintést nyerjenek a magyar kultúrába és irodalomba, és megismerjék az adott történelmi időszakot. Ez elősegítheti a kulturális csere és megértés folyamatát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az arab világban élő emberek jobban megismerjék a magyar kultúrát, történelmet és értékeket. Kapcsolatépítés és diplomácia szempontjából: Az irodalmi és kulturális kapcsolatok erősítése az arab világgal elősegítheti a gazdasági, diplomáciai és turisztikai kapcsolatok fejlődését is. Az irodalom és kultúra által teremtett kapcsolódási pontok hozzájárulhatnak a két nép közötti jobb megértéshez és együttműködéshez.

Molnár Pál